Rettegnek a baloldali politológusok a jobboldali előretöréstől

A jobboldal előretörésére számítanak a júniusi európai parlamenti választáson a Politico brüsszeli hírportál szerzői, mégis az általuk széljobboldalinak minősített pártokkal való együttműködés ellen kongatják a vészharangokat.

Strasbourg, 2024. február 5. Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2024. február 5-én. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

Míg a legtöbb fősodorbeli európai párt hazájában nem hajlandó együttműködni a szélsőséges (vagy a szerzők által annak nevezett) pártokkal, uniós szinten már korántsem ilyen finnyásak, azonban ez még visszaüthet – írja egy a Politico brüsszeli hírportálon megjelent véleménycikkben R. Daniel Kelemen, a Georgetown Egyetem politológusa és Jonathan B. Slapin, a Zürichi Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora.

A szerzők a jelenségre a német CDU pártot hozták fel példaként, amely hazai pályán elhatárolódott a szélsőségesektől, „egy évtizeden át boldogan szövetkezett Orbán Viktor magyar miniszterelnök szélsőjobboldali és egyre tekintélyelvűbbé váló Fidesz pártjával az Európai Néppártban (EPP)”.

Szavazóikat ez látszólag nem érdekelte 

– tették hozzá a szerzők.

Szerintük a választópolgárok eddig is csak azért nem reagáltak, mert nem is tudtak róla, hogy kikkel szövetkeznek az EU-ban az általuk megszavazott pártok. Határozottan elutasítják azonban a szélsőségesekkel való szövetkezést, különösen, ha jobboldaliakról van szó – idézik a vonatkozó felméréseket.

Elismerik ugyanakkor, hogy szintén felmérések támasztják alá a jobboldal erősödését Európában, amelynek eredményeképp „a radikális jobboldali Identitás és Demokrácia, vagy a szélsőjobboldali nacionalista Európai Konzervatívok és Reformisták lehet az új Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója”. 

A cikk szerint 

Az EPP, a szocialista PES és a liberális Renew képviselőcsoport által alkotott koalíció ugyan megőrzi csekély többségét, de hatalmuk ingataggá válik, a jobboldali erők pedig egyre komolyabb befolyással bírnak majd az európai uniós döntéshozatalra.

A két politológus ennek ellenére nem javasolja a jobbközép pártok számára a szélsőjobbal való együttműködést, mert szerintük az a későbbi választásokon visszaüthet.

A jobbközép pártokra nehezedő nyomás, hogy határolódjanak el a tőlük jobbra elhelyezkedő pártoktól, több országban is megnehezítik a választók akaratát tükröző kormány megalakítását. Hollandiában Geert Wilders Szabadságpártjának (PVV) győzelme után húzódik a koalíció létrehozása.

A legfrissebb hasonló eset pedig Portugáliáé, ahol Luís Montenegro Demokrata Szövetségének és André Ventura Chega pártjának együttesen meglenne az abszolút többsége a parlamentben, Montenegro azonban többször is úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó együttműködni a szélsőjobboldalinak nevezett Chegával. Hogy végül milyen döntés születik, arra csak az idő adhat választ.

Borítókép: Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban 2024. február 5-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)