Németország nehezen éri el a NATO által minimálisan előírt, a bruttó haza termék (GDP) két százalékát kitevő védelmi költségvetést, miközben a haderőfejlesztésre fordítandó 100 milliárd euróra vonatkozó tervek, amelyeket Olaf Scholz kancellár nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után jelentett be, elakadtak – írja a Remix News portál.
A százmilliárd euró nagy részét a kormány fegyverek vásárlására költené, amelyek nagy része csak évek múlva érkezik meg, miközben a jelentések évről évre a német hadsereg munkakörülményeinek folyamatos romlásáról, felszereléshiányról és a sikertelen toborzási kampányok miatt egyre növekvő létszámhiányról szólnak.
A német haderőfejlesztéssel az a legnagyobb probléma, hogy annak nagy részét nem a költségvetésből finanszírozzák. A Scholz-kabinet a NATO-ban a kétszázalékos védelmi bővítést hitellel próbálja megoldani, ami alkotmányellenesnek minősülhet.
A kormány trükkösen nem hitelként, hanem költségvetésen kívüli különalapként kezeli a hatalmas összeget. Németország legendás hitelfelvételi korlátját a 2008-as globális pénzügyi válság végével az alkotmányban rögzítették, így a kormányoknak kiskapukat kellett találniuk a további finanszírozáshoz. Mivel a pénzt a költségvetésen kívüli alapokba teszik, papíron úgy tűnik, mintha nem az államot terhelnék.
A Szövetségi Számvevőszék azonban figyelmeztetett az ilyen gyakorlatra.
A speciális alapok esetében az állam ugyanúgy hitelt vesz fel, tehát szövetségi adósságról van szó, még ha más néven is nevezik
– mondta a hivatal elnöke, Kay Scheller, hozzátéve, hogy a német kormány aggasztóan gyakran használja fel a speciális alapokat, amelyek felett hiányzik a parlamenti felügyelet.
