Természetesen további előrelépésre van szükség az unióhoz való csatlakozáshoz, de az ország megmutatja, hogy képes teljesíteni a tagsági kritériumokat és a polgárok azon törekvését, hogy családunk tagja lehessenek. Ez az oka annak, hogy úgy fogunk dönteni, hogy javasoljuk a tanácsnak a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával
– jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén, ahol a Gázai övezetnek nyújtott humanitárius segélyezés fontos szerepét is kiemelte.
Bővítés a horizonton
Ami az EU bővülését illeti, Ukrajna és Moldova után a bejelentés értelmében várhatóan Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai is megkezdődhetnek majd (persze erről a még a tagállamok vezetőinek dönteniük kell). Ez nem meglepő fejlemény, hiszen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már az Ukrajna és Moldova kapcsán született döntéskor kilátásba helyezte, hogy márciusig várják a bizottság értékelését Bosznia-Hercegovina előrehaladásáról.
Ez kedvező hír lehet az állam számára, ám ahogy Ukrajna és Moldova esetében is kiemelendő, a csatlakozási tárgyalások megkezdése még mindig nem biztosíték arra, hogy belátható időn belül megtörténik a Csatlakozási Szerződés ratifikálása. A csatlakozási tárgyalások fejezetcímekre vannak osztva (35-40 fejezet), minden fejezet egy adott politikai területre összpontosít. A fejezeteket „lezárták”, amikor mind az EU, mind a jelentkező ország egyetért abban, hogy a szükséges reformokat és módosításokat elvégezték a konkrét területen.
Példának okáért Montenegró 2010 óta tagjelölt és hat éve zártak le vele utoljára csatlakozási tárgyalási fejezetet.
Borítókép: Illusztráció
