Világháborúra készül Lettország és Észtország

A növekvő orosz fenyegetettségre figyelmeztetett Lettország és Észtország elnöke, akik szerint fel kell készülni a keleti nagyhatalommal való fegyveres konfrontációra. Edgars Rinkevics és Alar Karis a kötelező katonai szolgálat bevezetésében és a védelmi kiadások jelentős megnövelésében látják a megoldást.

Forrás: Financial Times2024. 03. 25. 14:26
Lett katonák menetelnek az 1918-as függetlenség kikiáltásának 98. évfordulója alkalmából tartott katonai parádén Rigában 2016. november 18-án. Fotó: Valda Kalnina
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sorozás visszaállítását sürgeti két balti ország elnöke a NATO-tagok körében. Edgars Rinkevics lett és Alar Karis észt államfők szerint folyamatosan növekszik az orosz fenyegetettség, és fel kell készülni egy esetleges katonai konfrontációra a keleti nagyhatalom, valamint a védelmi szervezet között. Rinkevics a javaslatairól a Financial Times brit gazdasági napilapnak adott interjújában beszélt:

a lett elnök a kiadásokban a hidegháborús korszakhoz való visszatérést sürgette, továbbá vitát kezdeményezett a kötelező katonai szolgálat bevezetéséről annak érdekében, hogy a védelmi erők létszámát is növelni tudják.

Elismerte, hogy a katonai vezetők körében nemigen népszerű a kötelező katonai szolgálat, inkább a teljesen professzionális erők mellett teszik le a voksukat, ugyanakkor a katonai szolgálat az utóbbi időben egyre népszerűtlenebbé vált, és a nemzeti hadseregek több országban létszámgondokkal küzdenek. „Senki sem akar harcolni. A probléma viszont az, senki nem akarja, hogy megszállják [országát], és senki nem akarja, hogy ugyanaz megtörténjen itt, mint Ukrajnában” – fogalmazott.

Karis is konkrét javaslatokkal állt elő, az észt elnök szerint érdemes lenne megfontolni egy speciális adó bevezetését, melynek összegét a katonai beszerzésekre fordítanák. Álláspontja szerint Európának arra kell törekednie, hogy a védelmi kiadások összege az amerikai értékekhez közelítsen, ami a jelenlegi kiadások több mint kétszeresét jelenti. 

Kiemelte, az Egyesült Államok a NATO-n belül a teljes védelmi kiadás 68 százalékát teszi ki, tavaly 860 milliárd dollárt költött, szemben az európai tagállamokkal, valamint Kanadával, melyek együtt 404 milliárd dollárt fordítottak védelemre.

Rinkevics egyébként szintén kevesli a védelmi kiadások mértékét, arra is utalt, nem minden ország éri el a NATO-célt, miszerint a GDP legalább két százalékát kell védelemre fordítani.

A védelmi kiadások növelése nem új ötlet, korábban Donald Trump volt amerikai elnök is utalt arra, aki nem éri el a NATO kétszázalékos küszöbét, azt ne védjék a tagállamok. A katonai szolgálat újbóli bevezetésének jeleit már szintén lehetett látni egyes tagállamokban, többek közt Lettországban, Litvániában és Svédországban. Észtországban, Finnországban és Norvégiában a hidegháború óta is érvényben van a katonai szolgálat, Dánia pedig a múlt hónapban javasolta, hogy azt a férfiak mellett a nőkre is terjesszék ki.

 

Borítókép: Lett katonák menetelnek az 1918-as függetlenség kikiáltásának 98. évfordulója alkalmából tartott katonai parádén Rigában 2016. november 18-án (Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina)  

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.