A kínosan hosszúra nyúló svéd NATO-csatlakozás csütörtökön igen gyorsan révbe ért. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök hétfőn első dolgaként ellenjegyezte a magyar országgyűlés ez irányú döntését, csütörtökön átadta a dokumentumot Washingtonban. Erről közép-európai idő szerint 14 órakor értesítették a svéd külügyet. Fél órával később Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hivatalosan is meghívta Svédországot a NATO-ba, melyet a stockholmi kormány – a kormányfő távollétében – elfogadott.
Ezt Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki már Washingtonban tartózkodott, azonnal alá is írta. Nem sokkal később, 17:27-kor a miniszterelnök és Tobias Bilström külügyminiszter átadta a dokumentumokat Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, így abban a percben a Svéd Királyság teljes jogú tagjává vált az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének.
Svédország kétszáz éves semlegességet és katonai szövetségektől való függetlenséget hagy maga mögött. Ez egy nagy lépés, de egyben nagyon fontos lépés
– kommentált a miniszterelnök.
Az elsők között Finnország, Észtország, Lettország és Hollandia sietett üdvözölni Svédország csatlakozását a NATO-hoz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is gratulált az X-en tartott napi beszédében Svédországnak:
Svédország erős szövetséges és megbízható ország. Gratulálok mindenkinek Svédországban és az egész euroatlanti térségben
– jelezte, majd reményét fejezte ki, hogy Ukrajna is csatlakozhat a jövőben.
Csütörtök este Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézet beszédet (State of The Union), és rögtön az elején üdvözölte a svéd csatlakozást és az amerikai first lady mellett ülő svéd miniszterelnököt, akit felállva tapsolt meg a közönség.
Ma erősebbé tettük a NATO-t, mint valaha volt
– mondta az amerikai elnök.
A svéd köztévé jelenlévő tudósítója szerint a State of The Union a legfontosabb beszéd, amit amerikai elnök tart, és hogy Svédország ennyire hangsúlyos helyet kapott ebben, azt mutatja, mennyire fontos Svédország NATO-tagsága a Biden-kormányzatnak. Ugyanakkor hozzátette, szerencse is kellett hozzá, hogy pont egy napra essen a két esemény.
Bár a magyar ratifikációt követően, amivel minden akadály elgördült a svéd csatlakozás elől, Kristersson azt mondta, hogy ünnepelni csak azután lehet, ha Ukrajna elnyerte a függetlenségét, ugyanakkor Washingtonban igen boldognak és felszabadultnak tűnt. Ami igazán meglepő volt, hogy Ulf Kristersson is intézett beszédet a nemzethez – a svédeknek Amerikából. Ilyenre korábban még nem került sor.
Most itt állunk, szilárdan, együtt a békéért és a szabadságért. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Ma este új korszak kezdődik Svédországban
– mondta beszédében a miniszterelnök. A Göteborgs Posten a miniszterelnök szavaiból azt emelte ki, hogy Putyin orosz elnök nem érte el a célját, épp ellenkezőleg, illetve hogy Ukrajna nemcsak a saját függetlenségéért küzd, hanem azért is, hogy a jövőnkről saját magunk dönthessünk.
A miniszterelnök az SVT riporterének egy interjú során arról beszélt, hogy ötszáz év óta először közös védelmet alkotnak a skandináv és a balti országok, majd az újságíró kérdésére, hogy mit kap a NATO Svédországtól, azt mondta a kormányfő:
Ismerjük a telet és a sok havat. Mindenkinél jobban ismerjük a Balti-tengert, mind a levegőben, vízben és alatta. Jók vagyunk az információszerzésben. Szóval mondhatni, hogy sokat viszünk magunkkal a »fészekbe«.
A Svenska Dagbladet publicistája a történelmi napot rögtön „trumposította”, szerinte Kristersson diadalát beárnyékolja Donald Trump előretörése, ugyanis nem lehet tudni, mit tenne elnökként, mit jelentene egy washingtoni hatalomváltás a NATO-nak és azon belül Svédországnak. A Dagens Nyheter hírlapírója arra emlékeztet, hogy a NATO és az USA hosszú ideig ideológiai vízválasztó volt a svéd politikában (a baloldal harcosan csatlakozásellenes, a jobboldal nyitott erre), de Vlagyimir Putyin mindent megváltoztatott.
