XIV. Károly János királytól Ulf Kristerssonig tartott a svéd semlegesség

Csütörtökön 659 nap várakozást követően, majdnem egy évvel azután, hogy Finnország belépett, Svédország a NATO 32. tagállamává vált. A svéd média egységesen történelminek nevezte a napot, ami nem alaptalan, hiszen a skandináv királyság kétszáz éves semlegességet adott fel.

Washington, 2024. március 7. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (j) Antony Blinken amerikai külügyminisztert hallgatja a washingtoni külügyminisztérium Benjamin Franklin termében, miután letétbe helyezte országa NATO-csatlakozásának ratifikációs okmányait 2024. március 7-én. Az aktussal Svédország hivatalosan is a NATO tagjává vált. MTI/AP/Jess Rapfogel Fotó: Jess Rapfogel

A miniszterelnök az SVT riporterének egy interjú során arról beszélt, hogy ötszáz év óta először közös védelmet alkotnak a skandináv és a balti országok, majd az újságíró kérdésére, hogy mit kap a NATO Svédországtól, azt mondta a kormányfő:

Ismerjük a telet és a sok havat. Mindenkinél jobban ismerjük a Balti-tengert, mind a levegőben, vízben és alatta. Jók vagyunk az információszerzésben. Szóval mondhatni, hogy sokat viszünk magunkkal a »fészekbe«.

A Svenska Dagbladet publicistája a történelmi napot rögtön „trumposította”, szerinte Kristersson diadalát beárnyékolja Donald Trump előretörése, ugyanis nem lehet tudni, mit tenne elnökként, mit jelentene egy washingtoni hatalomváltás a NATO-nak és azon belül Svédországnak. A Dagens Nyheter hírlapírója arra emlékeztet, hogy a NATO és az USA hosszú ideig ideológiai vízválasztó volt a svéd politikában (a baloldal harcosan csatlakozásellenes, a jobboldal nyitott erre), de Vlagyimir Putyin mindent megváltoztatott.

 Végül a hagyományosan NATO és semlegességfeladás-ellenes szociáldemokraták döntöttek a csatlakozási kérelem beadása mellett. A csatlakozás dicsőségét pedig a katonai szövetséghez való csatlakozás gondolatához mindig is a közelebb álló jobbközép Mérsékeltek arathatták le.

Pont egy nappal a svéd katonai függetlenség megszűnésének másnapján, március 8-án van XIV. Károly János svéd király halálának 180. évfordulója – ez akár szimbolikusnak is felfogható. A mai királyi ház alapítója francia polgárként született, Jean Bernadotte néven, Napóleon egyik fővezéreként szerzett dicsőséget, olyannyira, hogy később felajánlották neki a svéd trónt. Az ő nevéhez fűződik az Oroszországgal kötött szövetség és a hódítások helyetti, békét kereső külpolitika és a demokratikus berendezkedést és jólétet megalapozó belpolitika, az ő uralkodásához kötik a svéd semlegesség kezdetét, amit végül egy svédcsavarral a katonai függetlenséget egyik legfőbb svéd értéknek tartó és a csatlakozást évtizedeken át ellenző szociáldemokraták kezdeményezésére mondtak fel. A csatlakozást végül Washingtonban a jobboldali miniszterelnök, Ulf Kristersson jelentett be, amit a jelenlegi király - XIV. Károly János egyenesági leszármazottja – XVI. Károly Gusztáv nem kommentált. A 32. tagállam zászlóját hétfőn délben vonják fel az ott lobogó 31 tagállamé mellé Brüsszelben, a NATO központjában.