A törvényjavaslat előírná, hogy a több mint 20 százalékos külföldi finanszírozású szervezeteknek regisztráltatniuk kellene magukat külföldről befolyásolt ügynökökként. A törvényt valószínűleg elfogadja a kormányzó Grúz Álom párt vezette parlament, írja a Reuters.
Az ellenzők szerint a jogszabály árt Georgia európai uniós csatlakozási törekvéseinek.
A parlament előtt csaknem tízezer tüntető gyűlt össze, hogy elítéljék a törvényjavaslatot, amelyet hétfőn egy parlamenti bizottság hagyott jóvá.
A felfegyverzett rendőrök a tüntetőkkel való összecsapások során paprikaspray-szerű tömegoszlató eszközöket is bevetettek. A georgiai belügyminisztérium közölte, hogy egy rendőr megsebesült az összetűzésben. Tizenegy tüntetőt őrizetbe vettek.
A kritikusok a törvényjavaslatot az orosz jogszabályokhoz hasonlították, ami erős vád a dél-kaukázusi országban, ahol Oroszország a 2008-as háború, valamint a szakadár abháziai és dél-oszétiai régiók támogatása miatt rendkívül népszerűtlen.
Nika Melia, egy ismert ellenzéki politikus szerint a kormány „összejátszik” Vlagyimir Putyinnal, és a kérdés maga Georgia függetlenségéről szól.
Amit határozottan állíthatok, az az, hogy a georgiaiakat és a georgiai akaratot nem lehet legyőzni
– mondta a Reutersnek.
Nincs rá esély. A georgiaiak győzni fognak az orosz érdekek felett.
A nyugati országok szerint a törvényjavaslat nem segíti Georgia uniós tagságra való törekvését
Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Washington „mélyen aggódik a törvény miatt”, és „támogatja mindenki jogát […] a véleménynyilvánítás- és a szólásszabadsághoz”.
Charles Michel, az Európai Tanács vezetője szerint ez „Georgiát még távolabb viszi az EU-tól, nem pedig közelebb”.
Salome Zourabichvili georgiai elnök, a Grúz Álom gyakori bírálója az X-en azt írta, hogy a törvényjavaslat provokáció és orosz destabilizációs stratégia.
A törvényjavaslat vitája során Archil Talakvadze, a Grúz Álom egyik vezető képviselője azt mondta: „Ez a törvény megvédi a demokráciát hazánkban minden külföldi beavatkozástól.”
Tina Bokuchava, az Egyesült Nemzeti Mozgalom ellenzéki párt frakcióvezetője azt kérte:
Vonják vissza ezt a törvényt, egyszer és mindenkorra! Georgiában nincs helye egy orosz törvénynek. Európa a georgiai nép választása.
A georgiai kormány azt állítja, hogy a törvényre az átláthatóság és a külföldiek által erőltetett „álliberális értékek” elleni küzdelem érdekében van szükség.
A törvényjavaslatnak három olvasaton kell átmennie a parlamentben, és ezután valószínűleg egy negyedik szavazáson kell majd felülbírálni az elnöki vétót.
Oroszország nyugati érdekeket lát a tiltakozás mögött
Dmitrij Medvegyev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese, volt orosz elnök a tbiliszi események kapcsán a Telegramon így fogalmazott:
Mindezen megmozdulások mögött egy tapasztalt és ismerős hollywoodi kezet láthatunk.
Egy hónappal korábban a nyugati országok heves bírálati hullámát váltotta ki, hogy Kirgizisztánban elfogadtak egy olyan törvényt, amely a külföldi finanszírozású civil szervezeteket arra kötelezi, hogy egy speciális nyilvántartásba regisztrálják magukat… Egy évvel ezelőtt egyébként az Egyesült Államok külügyminisztériuma, Price hivatalos képviselője útján, különös „elégedettségét” fejezte ki, amikor a georgiai hatóságok visszavonták a jelenleg tárgyalt törvény korábbi tervezetét. Mert a dokumentum „összeegyeztethetetlen volt az euroatlanti értékekkel”.
– folytatta Medvegyev.
Nos, igen, ez így van.
Dmitrij Medvegyev bejegyzésében így írt:
„Ugyanakkor az Európai Unió most azt tervezi, hogy elfogadja a külföldi ügynökökről szóló törvény saját változatát. Ez szigorúbb, mint még az Egyesült Államokban is, ahol 1938 óta van érvényben, és komolyan korlátozza a külföldi struktúrák és személyek érdekeit képviselő jogi és magánszemélyek széles körének tevékenységét… A külföldi ügynökökről szóló törvények számos országban hatályban vannak.“
A vér által kikényszerített atlanti értékek rendkívül kétes értékű ajándékok.
– tette hozzá a volt orosz elnök.
