Így reagált a világ Irán Izrael elleni támadására

Az iráni offenzíva csak kisebb károkat okozott, de figyelmeztetés volt Izraelnek, hogy ha kell, akkor Irán akár saját területéről is képes támadásokat végrehajtani. Az ezzel kapcsolatos nyugati reakciók java része Izraelt támogatta, míg a globális Dél államai az esetleges eszkaláció elkerülését propagálták.

Az irániak zászlót és rakétamintát emelnek fel a 2024. április 15-i, Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadást követő ünnepségen a Palesztina téren, Teherán központjában. Fotó: ATTA KENARE Forrás: AFP

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) összesítése szerint Irán összesen legalább 320 drónnal és rakétával támadta meg Izraelt, amelyeknek a 99 százalékát elfogták. Az Eurázsia Központ a legfontosabb nemzetközi szervezetek és egyes államok vezetők hivatalos reakcióit tekintette át.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár

A főtitkár elmondta: „Határozottan elítélem azt a súlyos eszkalációt, amelyet az Iráni Iszlám Köztársaság ma este Izrael ellen indított nagyszabású támadása jelent. Ezen ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólítok fel! Mélyen aggaszt a pusztító, egész régióra kiterjedő eszkaláció nagyon is valós veszélye.”

„Arra buzdítok minden felet, hogy a lehető legnagyobb önmérsékletet [tanúsítva] kerüljenek el minden olyan akciót, amely a Közel-Keleten több fronton komoly katonai összecsapásokhoz vezethet. Többször hangsúlyoztam, hogy sem a régió, sem a világ nem engedhet meg magának egy újabb háborút.”

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel

Charles Michel X-oldalán azt írta: „Határozottan elítélem az Irán által Izrael ellen indított támadást. Mindent meg kell tenni a további regionális eszkaláció megelőzése érdekében. El kell kerülni a további vérontást. Partnereinkkel továbbra is szorosan követni fogjuk a helyzetet.”

Josep Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

Josep Borell kifejtette: „Az EU határozottan elítéli az Izrael elleni elfogadhatatlan iráni támadást. Ez példátlan eszkaláció, és súlyos fenyegetést jelent a regionális biztonságra.”

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 2024. április 18-án az Európai Tanács brüsszeli központjába érkezik, hogy részt vegyen az Európai Tanács csúcstalálkozóján. (Fotó: AFP/Ludovic Marin)

Rishi Sunak brit miniszterelnök

A brit miniszterelnök kifejtette: „A leghatározottabban elítélem az iráni rezsim Izrael elleni meggondolatlan támadását. Ezek a csapások feszültséget szítanak és destabilizálják a régiót. 

Irán ismét bebizonyította, hogy szándékában áll káoszt szítani […]. Az Egyesült Királyság továbbra is kiáll Izrael és minden regionális partnerünk, köztük Jordánia és Irak biztonsága mellett. 

Szövetségeseinkkel együtt sürgősen dolgozunk a helyzet stabilizálásán és a további eszkaláció megelőzésén. Senki sem akar több vérontást látni.”

Annalena Baerbock német külügyminiszter

A német külügyminiszter azt mondta: „Irán drónokat és rakétákat lőtt Izraelre. Határozottan elítéljük a folyamatban lévő támadást, amely egy egész régiót káoszba dönthet. Iránnak és meghatalmazottjainak azonnal le kell állítaniuk ezt!”

Annalena Baerbock német külügyminiszter tájékoztatta a sajtót a Ben Gurion Nemzetközi Repülőtéren 2024. április 17-én látogatása során, a Gázai övezetben Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport között zajló konfliktus közepette. (Fotó: AFP/Gil Cohen-Magen)

Stephane Sejourne francia külügyminiszter

A francia külügyminiszter is hasonló álláspontot képvisel: „Franciaország a leghatározottabban elítéli az Irán által Izrael ellen indított támadást. Azzal, hogy ilyen példátlan akció mellett döntött, Irán új lépést tesz destabilizáló akcióiban, és vállalja a katonai eszkaláció kockázatát.”

Mark Rutte holland miniszterelnök

A holland miniszterelnök azt közölte: „Nagyon aggasztó a helyzet a Közel-Keleten. A mai napon Hollandia és más országok hangos és világos üzenetet küldtek Iránnak, hogy tartózkodjon Izrael megtámadásától.” 

„Hollandia határozottan elítéli Irán Izrael elleni támadásait. Meg kell akadályozni a további eszkalációt. … Mi továbbra is nagyon szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.”

Oroszország

Az orosz reakció várhatóan lavírozó. Az elérhető sajtóközleményekből kivehető Moszkva azon kommunikációja, hogy a Kremlt aggasztja a közel-keleti konfliktus súlyosbodása, és az orosz fél a helyzet békés megoldása mellett áll. Ezt Dmitrij Peszkov nyilatkozata is alátámasztja: „Felszólítjuk a térség összes országát, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, ezért természetesen azt javasoljuk, hogy minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel oldjanak meg.” 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. (Fotó: AFP/Szergej Karpukhin)

Oroszország szorosan együttműködik Iránnal, ezzel együtt a kialakult konfliktusban igyekszik a békés megoldást hangsúlyozni, ezzel a Nyugatnak is üzenve, amely Oroszországgal szemben inkább a katonai megoldást helyezi kilátásba Moszkva szerint. Ezzel együtt Oroszország elítélte Izrael Irán damaszkuszi konzulátusára mért csapását, felhíva a figyelmet arra, hogy az ilyen intézkedések csak tovább súlyosbítják a közel-keleti válságot.

Kína

A kínai külügyminisztérium vasárnap mély aggodalmának adott hangot a konfliktus kiéleződése miatt. „Kína mély aggodalmát fejezi ki a jelenlegi eszkaláció miatt, és nyugalomra és önmérsékletre szólítja fel az érintett feleket a további eszkaláció megelőzése érdekében. Kína felszólítja a nemzetközi közösséget, különösen a befolyásos országokat, hogy játsszanak konstruktív szerepet a regionális béke és stabilitás fenntartásában.” 

Bár a közlemény nem részletezte, mely „befolyásos országokra” vonatkozik, Vang Ji kínai külügyminiszter az amerikai kollégájával, Antony Blinkennel folytatott pénteki telefonbeszélgetése során sürgette az Egyesült Államokat, hogy játsszon „építőszerepet” a Közel-Keleten. Vasárnap délelőtt Kína iráni nagykövetsége emlékeztette a kínai állampolgárokat, hogy erősítsék meg a biztonsági óvintézkedéseket, mivel az iráni helyi helyzet egyre súlyosabb és összetettebb. 

A kínai külügyminisztérium szerint az eszkaláció a gázai konfliktus tovagyűrűzésének legújabb megnyilvánulása, ezért most sürgető feladat az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2728-as határozatának végrehajtása és a gázai konfliktus mielőbbi lezárása.

Kína nem ítélte el Iránt a hétvégi támadás miatt – ellentétben az Egyesült Államokkal és más nyugati szövetségesekkel. 

És bár Kína őszintén aggódik amiatt, hogy egy szélesebb körű konfliktus milyen kockázatot jelent a térségbeli befektetéseire és kereskedelmére – különösen energiaügyleteire –, úgy véli, hogy a kiváltó ok a gázai konfliktusban rejlik.

Borítókép: Az irániak zászlót és rakétamintát emelnek fel a 2024. április 15-i, Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadást követő ünnepségen a Palesztina téren, Teherán központjában. (Fotó: AFP/Atta Kenare)