Ma kiderült, elkezdődik-e a harmadik világháború

– Akár figyelmeztetésként is felfogható Irán Izrael elleni légitámadása, ugyanakkor az érintett országok láthatóan szeretnék elkerülni a nyílt konfrontációt – mondta el lapunk kérdésére Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. Ugyanakkor a szakértő szerint a támadás után teljesen új helyzet alakult ki a Közel-Keleten, amelyben semmit nem lehet kizárni.

Irániak ünnepelnek Teheránban 2024. április 14-én hajnalban, miután a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Nem okozott nagy kárt az Izrael elleni iráni támadás, de az iszlám köztársaság vezetőinek kommunikációjából kiindulva akár figyelmeztetésként is felfogható – értékelte a helyzetet a Magyar Nemzetnek Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

Bár az irániak azt mondják, hogy a maguk részéről lezártnak tekintik a damaszkuszi diplomáciai létesítményt ért izraeli légi csapás ügyét, Izrael aligha fog szemet hunyni a szakértő szerint.

Több mint valószínű, hogy összeül a háborús kabinet, és megpróbálják rávenni az ENSZ-t, hogy adjon ki elítélő határozatot Irán ellen

– vázolta a legvalószínűbb forgatókönyvet Tárik Meszár. Feltehetően folytatódni fognak a precíziós csapások, amelyekkel célzottan iktatnak ki iráni katonai vezetőket.

Azt azonban valószínűtlennek tartja a szakértő, hogy Izrael megtámadná Iránt. A zsidó állam szerinte nagyon fog figyelni arra, hogy a válaszcsapásból ne alakuljon ki totális háború, amit az Egyesült Államok is el akar kerülni.

Most azt lehet látni a történésekből, hogy sem Irán, sem Izrael nem igazán szeretne ebből egy eszkalációt és egy regionális háborút, és ami nagyon fontos, a környező országok sem. Jordánia több tucat rakétát lőtt le, ami nem véletlen

– magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy Irak szerepe viszont annál érdekesebb. A közel-keleti ország kormánya eddig részben Irán-barát volt, de próbált az Egyesült Államok felé is húzni, most azonban óhatatlanul választania kell.

Irán 1979 óta mindig elkerülte az Izraellel való nyílt konfrontációt, és a katonai szakértők azt mondják, nem is kellően felkészült arra, hogy nyílt háborút folytasson a zsidó állammal, már csak azért sem, mert Izrael mögött ott áll az Egyesült Államok. 

– Ha belemennének egy ilyen konfliktusba, az az iráni rezsim végét jelenthetné, és ezt nem kockáztatják meg – világított rá Tárik Meszár, aki szerint sokat elárul, hogy Irán a legveszélyesebb fegyvereit nem vetette be.

Másrészt óriási összegekkel, évi több százmillió dollárral támogatják az olyan milíciákat, mint például a Hezbollah libanoni siíta terrorszervezet, és nyílt harc helyett rajtuk keresztül próbálják alakítani az eseményeket.

A mostani támadás azonban mindenképpen új, ilyen még nem volt. Az izraeliek szerint új korszak kezdődik a Közel-Keleten

– mondta el a szakértő.

Irán látszólag sokáig kivárt a damaszkuszi légi csapásra adott válaszával, de a kutató szerint ennek praktikus oka volt. –  Azt fontos tudni, hogy a Hezbollah is kilőtt körülbelül ötvenöt rakétát, és Jemenből a húszik is. Koordináltak a felek egymással, és kellett egy kis idő, hogy ezt megtervezzék – magyarázta.

A Hezbollah támadásai egyébként komolyabbnak tűntek, mint az irániak, és a Hezbollahra mindenképpen figyelni kell a jövőben – hangsúlyozta Tárik Meszár, hozzátéve, hogy eddig a libanoni siíta milícia akciói is inkább „figyelemfelkeltő kis csapások” voltak, és főként katonai célpontok, nem pedig a civil lakosság ellen irányultak.

Ők sem akarnak nyílt konfliktusba belemenni, és nem is gondolom, hogy ebből most az lenne. De már semmit nem zárnék ki, mert az iráni csapásról is azt mondta mindenki, hogy nem fog bekövetkezni.

Tárik Meszár egyetértett Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő felvetésével, miszerint 

a nyugati–arab–izraeli koalíció de facto létrejött, még akkor is, ha de jure még nincs lepapírozva.

A kutató szerint több térségbeli országban, például Jordániában is vannak amerikai támaszpontok, és Jordánia a mostani támadás során több drónt le is lőtt. Ha nem is nyíltan, de létezik egy koalíció, amelynek célja a háború elkerülése, és inkább Izrael-, semmint Irán-barát.

Már jóval az októberi Izrael elleni támadás előtt is próbáltak kialakítani egy „arab NATO-t”, ami ugyan soha nem jött létre, de lényegében Irán-ellenes lett volna. Tehát a törekvés már ott volt a háttérben évek óta – mutatott rá Tárik Meszár.

Irán régióbeli riválisa, Szaúd-Arábia normalizálni akarta a kapcsolatait Izraellel. Ezt most Izrael Hamász elleni háborúja miatt nem teheti meg, mert rossz fényt vetne rá az iszlám világban, azonban nem is tett le róla. Sokat elmond, hogy amikor a húszik tavaly ősszel kilőttek pár rakétát Izrael felé, a szaúdi légvédelem azonnal közbelépett.

Hogy melyik fél mellé állhat az ENSZ a támadás kapcsán, az Tárik Meszár szerint nem egyértelmű. – Izrael és az ENSZ viszonya igen fagyos. Nem vagyok benne biztos, hogy ki tudnak-e csikarni egy elítélő határozatot – vélte a szakértő, hozzátéve, hogy 

egy ENSZ-határozatnak egyébként is csak szimbolikus jelentősége lenne.

Borítókép: Irániak ünnepelnek Teheránban 2024. április 14-én hajnalban, miután a Forradalmi Gárda bejelentette, hogy drónok és rakéták százait indította izraeli célpontok ellen (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)