Sulyok Tamás: Magyarország nem adja fel a szuverenitását

Magyarország hisz a független nemzetállamok európai szövetségében, erről beszélt Sulyok Tamás államfő Szlovéniában, ahol az uniós csatlakozás húszéves évfordulóját ünnepelték. Az elnök kiemelte, hogy aggodalomra adnak okot a világban dúló konfliktusok és kihívások. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország elkötelezett a béke mellett.

„Egyesülve a sokféleségben, e gondolatra épül az Európai Közösség, és Magyarország ez előtt hajtva fejet lépett be az Európai Unióba. Ezt az alapvetést mi tiszteletben tartjuk és igyekszünk is mindig eszerint cselekedni” – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök a szlovéniai Brdo-kastélyban, ahol a szlovén, az osztrák, a horvát és az olasz államfőkkel találkozott. Hozzátette, hogy a megbeszélésen ismertette az európai politikában egyre inkább teret nyerő föderalista szemlélettel ellentétes álláspontot. 

Magyarország éppen ezért nem adja fel szuverenitását, hiszünk a független nemzetállamok európai szövetségében, amelyet az alapszerződések jelenleg garantálnak. Közép-Európa és benne Magyarország az unió egyik motorja tud lenni, fejlődő és politikailag stabil térségként önálló vízióink, stratégiánk és megoldási javaslataink vannak és lesznek 

– jegyezte meg az államfő, akit aggodalommal töltenek el az elmúlt hónapok világpolitikai eseményei. Az egyre súlyosbodó konfliktusok a világban ugyanis milliókat veszélyeztetnek.

A tárgyaláson felidézte azt is, hogy Magyarország történetének egyik legnagyobb humanitárius misszióját hajtja végre az ukránokat segítve. „Kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, és kezdettől fogva elítéljük Oroszország katonai agresszióját. Elkötelezettek vagyunk a béke mellett, és minden fórumon igyekszünk felhívni a nemzetközi közösség figyelmét, hogy kerüljünk minden olyan lépést, ami az eszkalációt vagy a háborút szítja. Magyarország mindent elkövet annak érdekében, hogy az Európai Unió és a NATO ne legyen része ennek a konfliktusnak. Határozottan elítéljük a Hamász terrortámadásait, és támogatjuk Izrael önvédelemhez való jogát. A Közel-Kelet stabilitása közös európai érdek, az Európai Uniónak pedig szerepet kell vállalnia a konfliktus mielőbbi rendezésében” – fogalmazott.

A plenáris ülésen szóba került a klímaváltozás is, amely napjaink egyik legsürgetőbb kihívása, ebben mindenki egyetért. Sulyok Tamás elmondta, hogy a Kárpát-medence az átlagosnál jobban melegedő régiók egyike, így ez Magyarország számára is egy kifejezetten fontos ügy. 

Fontosnak tartjuk, hogy a klímapolitikai intézkedéseknek ne a nehéz anyagi helyzetben lévő polgárok fizessék meg az árát, és ne terheljük túl a vállalkozásokat sem jogilag, sem anyagilag 

– mondta.

Az államfő egy kérdésre válaszolva elmondta, „az Európai Unió azért van, hogy vitatkozzunk benne, ez a dialógusnak egy fontos terepe. Amiben egy jelentős nézetkülönbség van bizonyos tagállamok, köztük Magyarország és az unió között, az igazából a tagállamok alkotmányos rendje és az uniós jogrend közötti összefüggés. Az uniós szerződésekben foglalt értékek, alapelvek és célok ugyanis meggyőződésünk szerint nem függetlenek a tagállamoktól, hanem éppen a tagállamok alkotmányos rendjéből fejlődtek ki, abban gyökereztek” – emelte ki. Ezek az alapvető elvek, amik a tagállami alkotmányokból fejlődtek ki, és továbbra is az integráció alapjául kell hogy szolgáljanak. Ezeket Magyarország is maximálisan fontosnak tartja. 

Ahhoz, hogy az integrációnak jövője legyen, véleményem szerint fel kell hagyni az értékekre való hivatkozással történő politikai konfliktusgerjesztéssel, és vissza kell térni a szerződésekben foglalt szerepek és hatáskörök maximális tiszteletben tartásához 

– fogalmazott Sulyok Tamás.

Szlovéniának előnyére vált a tagság

Natasa Pirc Musar szlovén elnök arról beszélt a tárgyalás után, hogy az EU egységesíti azokat a nézeteket, amelyek egymással szembenállnak a sokszínűség jegyében. „Régiónk különböző történelemmel, kultúrával, nyelvvel szolgálnak, ami példakép lehet a Balkán számára. Az EU sok alapvető kérdésben egységes, például az emberi jogokban, a jogállamiság kérdésében.”

Kiemelte, hogy Szlovéniának csak előnyére vált az elmúlt húsz év az EU-ban. Gazdag baráti kapcsolatokat épített a szomszédos országokkal, az ott élő nemzeti kisebbségek pedig hidakat jelentenek az államok között. A szlovén államfő felidézte, hogy országa rengeteg segítséget kapott az elmúlt években a szomszédaitól, például az áradások idején.

 

Hangsúlyozta, hogy az EU geopolitikai kihívásokkal néz szembe, Szlovénia mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajnában és a Közel-Keleten is béke legyen. A migrációs kihívások kapcsán pedig elmondta, üdvözli a szomszédos országok hatóságaival kialakított együttműködést. Az elnök szerint az EU ereje a növekedési potenciálban rejlik, éppen ezért elkötelezett a bővítés mellett. A Föld napja alkalmából minden államfő kapott egy facsemetét, hogy saját hazájában elültesse.

Kompromisszumra van szükség 

Zoran Milanovic horvát elnök kiemelte, hogy támogatják az EU bővítését, de minden jelöltnek tisztáznia kell politikai nézetét, hogy hova akarnak tartozni.  „Ma az EU-ban vannak olyan erők, amelyek ellenzik a bővítést” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy Horvátországnak nem sikerült eddig minden előnnyel élni, amit az EU-tagság nyújtott, ezen mindenképpen változtatni kell.

Kitért arra is, hogy az EU nem egy homogén térség, a döntésekkor kompromisszumra van szükség, olyan utat kell választani, ami mindenkinek megfelelő. „Nem tudunk mindenkit egy kalap alá venni, nem vagyunk Európai Egyesült Államok, és ez rendben is van” – emelte ki, majd hozzáfűzte, hogy meg kell tartani az egyhangúság elvét az uniós döntésekben. Emellett változtatni kell azon, hogy az EU mindent túltervez és túlgondol. 

Időben kell meghozni a döntéseket

Sergio Mattarella olasz elnök azt emelte ki, hogy a bővítés kérdésében ma is ugyanolyan gondolkodásra van szükség, mint 2004-ben. A kihívások és globális események ugyanis ezt követelik meg. 

„Az Európai Unió életéhez ma hozzájáruló országok némelyike az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta szörnyű háború határán találja magát. Ezeknek a háborúval határos országoknak az állapota más lenne, ha nem lennének szilárdan az unió részei. És itt látjuk az időben meghozott döntések értékét. A történelem mindig felmutatja az elszalasztott lehetőségek számláját, és akkor a népek azok, amelyek később drágán megfizetnek érte” – jelentette ki Mattarella, aki szerint intézményes reformokra van szükség az EU-ban. Akik ugyanis gyorsan tudnak dönteni, azok az élre állnak. Ma az EU nem tud ennek megfelelni. 

Reformokra van szükség emellett az uniós védelmi politikában is, hiszen túl sok pénzt költünk, de cselekvés sokkal kevesebb van 

– mondta. 

Alexander van der Bellen osztrák szövetségi elnök a bővítésről szólva kiemelte, hogy nemcsak az integrációra vágyó országoknak kell tenniük a csatlakozásért, hanem mindenkinek a maga háza táján is takarítania kell. A 2004-es bővítésről azt mondta, hogy Ausztria hatalmas hasznot húzott az EU-ból. 

Az új EU-tagállamokba irányuló osztrák export 20 év alatt majdnem megháromszorozódott. Számunkra Ausztriában az EU bővítése közel 20 milliárd eurós gazdasági növekedést és mintegy 130 000 új munkahelyet jelent. Ezek az előnyök, ez a pozitív fejlődés mindkét oldalon érzékelhető 

– fogalmazott. Hozzátette, hogy elavult dolog új és régi tagállamokat megkülönböztetni.

Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Forrás: Facebook/Sulyok Tamás)