A migráció is hozzájárult a durván megugró lakbérekhez

A megugró lakbérek mellett az egészségügyi ellátásra és a fizetésekre is negatív hatással volt a bevándorlás az Egyesült Királyságban.

Illusztráció Fotó: Shutterstock

2021 közepe és 2023 vége között átlagosan harminc százalékkal emelkedtek a bérleti díjak Nagy-Britanniában, amelyhez 11 százalékkal járult hozzá a migráció – derült ki a Capital Economics kutatócég elemzéséből, amely arra is rámutat, hogy a koronavírus-járványt megelőző tíz év alatt a bérleti díjak összesen 26 százalékkal emelkedtek, hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

A cég megjegyezte, hogy a 2021 előtti évtizedben a lakbérek hagyományosan nagyjából a bérekkel összhangban emelkedtek: a bérek 27 százalékkal nőttek a 26 százalékos lakbéremelés mellett.

2021 közepe és 2023 vége között azonban a bérek csak 17 százalékkal nőttek a harminszázalékos lakbérnövekedéshez képest, ami tovább növelte a megélhetési költségek válságát az országban

– írja a Breitbart hírportál.

Az elemzés megállapította, hogy a kormány nyitott határokkal kapcsolatos programja azt eredményezte, hogy 2021 közepe és 2023 júniusa között 430 ezerrel nőtt meg a bérelhető ingatlanok utáni keresések száma. Az országon belül a mintegy 4,9 millió lakást bérlő külföldi kilenc százalékkal növelte a keresletet. Andrew Wishart, a Capital Economics lakásügyi szolgálatának vezetője a The Telegraphnak elmondta, hogy ez körülbelül háromszorosa az előző évtized számainak, amikor átlagosan két év alatt 150 ezer új bérlő jelent meg a piacon.

Ben Brindle, a Migrációs Megfigyelőközpont munkatársa elmondta:

Ez a kereslet és a kínálat kérdése. Ha nő a népesség, de a lakásállomány nem növekszik olyan gyorsan, az nyomást gyakorol a bérleti díjakra. A migránsok lakástulajdonlási aránya általában alacsonyabb, így a lakások iránti igényük a bérleti szektorban jelentkezik.

A Breitbart arra is felhívja a figyelmet, hogy a bérleti díjak elemzése tovább hitelteleníti azt a mindenütt jelenlévő neoliberális narratívát, miszerint a tömeges migráció a gazdasági fejlődés csodaszere.

Nemrég a Centre for Policy Studies (CPS) jelentése is kategorikusan cáfolta azt az elképzelést, hogy a tömeges migráció jelentős mértékben javára vált a brit gazdaságnak.

A tömeges migráció és a gazdasági jólét közötti kétes összefüggés hívei gyakran hivatkoznak arra, hogy a kormány képes több adót beszedni és összességében növeli a nemzet bruttó hazai termékét (GDP), a CPS szerint azonban az ország gazdasági egészségének jobb mutatója az egy főre jutó GDP, mivel az valójában az átlagpolgár jólétét mutatja.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataira hivatkozva a jelentés megállapította, hogy a brit gazdaság tavaly még a rekordszintű bevándorlás közepette is csak 0,1 százalékkal nőtt. Mégis, az egy főre jutó GDP 0,8 százalékos mínuszban állt, szemben a G7-ek 1,2 százalékos növekedési átlagával. Mindez annak ellenére történt, hogy az Egyesült Királyságban volt a második legnagyobb népességnövekedés a G7-országok közül, amelynek nagy részét a tömeges migráció okozta.

A jelentés a rosszabb gazdasági eredmények mellett azt is megállapította, hogy a brit állampolgárokat a migráció negatívan érintette a szociális szolgáltatásokra – elsősorban az Egyesült Királyság szocializált egészségügyi rendszerére – rakódó terhek, valamint a bérekre nehezedő nyomás miatt, mivel az olcsó külföldi munkaerő lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy összességében kevesebbet fizessenek a munkavállalóknak.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)