Irán nukleáris programjának célja az elrettentés

Irán az elmúlt hónapokban temérdek alkalommal került a címlapokra: Teherán nukleáris programja újra és újra felmerülő téma, majd következett az áprilisi Izrael elleni támadás, legutóbb pedig az Ebrahim Raiszi elnök haláláról szóló hírek járták be az egész világot. Szakértők azonban egyre gyakrabban beszélnek Irán nukleáris képességeiről, a perzsa országnak ugyanis megvannak a képességei arra, hogy nukleáris fegyvert állítson elő.

Az Izrael elleni drón- és rakétatámadást ünneplik irániak Teheránban 2024. április 15-én. Fotó: Abedin Taherkenareh Forrás: MTI/EPA

– A regionális program tárgyalható, de a rakétaprogram és a regionális szerep nem – szögezte le N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója szerdán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) szervezésében megrendezett IV. Boszporusz konferencián. Hozzátette: Teherán szempontjából az elrettentés a legfontosabb cél. Irán ugyanis az elmúlt hónapokban gyakran került a címlapokra: áprilisban az Izrael elleni támadás kapcsán, másfél héttel ezelőtt pedig Ebrahim Raiszi elnök halálának híre járta be a világot.

A helikopterszerencsétlenségben életét vesztő Ebrahim Raiszi iráni elnök temetésén gyászolók Reza imám meshedi mauzóleumánál 2024. május 23-án (Fotó: MTI/EPA)

Irán mára nemcsak a térség nagyhatalmává vált, de az Egyesült Államok és az európai országok külpolitikájában is kiemelt helyen szerepel, melyet nukleáris programjával érdemelt ki.

Irán és a nukleáris fegyverkezés

Az iráni atomprogram egészen 1968-ig vezethető vissza, amikor Teherán atomfegyverrel nem rendelkező országként csatlakozott az atomsorompó egyezményhez, amelyet 1970-be ratifikáltak. Nem sokkal később Búsehr városában megkezdték az első atomerőmű építését, amely a térségben is elsőnek számított.

 

N. Rózsa Erzsébet kiemelte, Irán esetében azért alakultak ki biztonsági aggályok, mert Teheránnak gyakorlatilag minden eszköze megvan a nukleáris fegyver előállításához, beleértve a teljes fűtőanyagkört. Ismertette, a nukleáris fegyverkezéshez két irányból lehet eljutni, vagy az urándósítás, vagy a kiégett fűtőelemek (melyben plutónium található) újrafeldolgozása útján.

Márpedig Irán évtizedek óta fenyegetéseknek van kitéve, többek közt az Egyesült Államok részéről, amely Afganisztánban és Irakban is rendszerváltást próbált meg elérni.

Noha a nukleáris fatva kimondja, tilos a nukleáris fegyverek előállítása, felhasználása, a Nyugat részéről nagy a bizalmatlanság Iránnal szemben. N. Rózsa Erzsébet szerint az Irán és Nyugat közötti kapcsolatokban két fordulópont volt: az egyik 2015-ben, az atomalku megkötésekor, majd 2018-ban, amikor Donald Trump volt amerikai elnök vezetésével az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból. Utóbbi esetében hangsúlyozta, Teherán részéről is jelentősen csökkent a bizalom, tekintve, hogy teljesítette az egyezmény megállapodásait, Washington mégis felmondta azt, és később, Joe Biden elnöksége alatt sem tértek vissza hozzá.

Szankcióknak ellenálló gazdasági modell

Szigetvári Tamás, a PPKE egyetemi docense elmondta, Irán a szankciók nyomán a 24 pontból álló rezisztens gazdasági modellre állt át, amelynek lényege, hogy ellenálljon a nemzetközi intézkedéseknek – például azáltal, hogy az Egyesült Államokból és az Európából származó repülőgépalkatrészek exportját más partnerektől származó behozatallal helyettesítik.

Ebrahim Raíszi iráni elnök a Perzsa-öbölben lévő Déli Pars földgázmező kitermelésére létesített feldolgozó 11-es blokkjának avatóünnepségén a dél-iráni Aszaluje kikötővárosban 2023. augusztus 28-án (Fotó: MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal)

Irán fő bevételi forrása az olaj- és gáziparból származik, ám a szakértő kiemelte, kevés olyan ország van, amely a szankciók után is hajlandó üzletelni Teheránnal. Mára Kína vált az ország egyik legszorosabb gazdasági partnerévé, mely egyébként a legfontosabb külföldi beruházó is lett Iránban.

A harmadik legfontosabb ipara a perzsa országnak pedig az autóipar, amely statisztikai adatok szerint a GDP tíz százalékát teszi ki, az évente eladott mintegy 1,3-1,5 millió járművet elsősorban Afganisztánba és Közép-Ázsiába exportálják. Szigetvári Tamás egyúttal rámutatott a védelmi ipar felfutására is, hangsúlyozva, Oroszország fontos felvásárlójává vált az iráni fegyvereknek.

A szankciók sújtják a gazdaságit, de politikai rendszerváltást semmiképpen sem tudnak elérni

– hangsúlyozta.

A szakértő előadása végén az iráni gazdaság legfontosabb problémáit sorolta fel, köztük az olajbevételekre való túlzott támaszkodást, a külföldi befektetések hiányát, valamint a síita ideológia előtérbe helyezését a nemzetgazdasági érdekekkel szemben.

Ebrahim Raiszi halála után ki lehet Hámenei ajatollah utódja?

Másfél héttel ezelőtt Ebrahim Raiszi iráni elnök halálával temérdek belpolitikai kérdés került napirendre Iránban. Elsősorban kérdésessé vált, hogy ki lesz a perzsa ország elnöke. Az államfőválasztást június 28-ra írták ki, amelyre június 3-ig lehet jelöltet állítani. Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Khayrion-központ vezető kutatója az iráni választási rendszer kapcsán elmondta, a voksolásokon minden iráni állampolgár indulhat, bizonyos feltételek figyelembevételével: többek közt nem lehet analfabéta és nem lehet köze az iráni iszlám forradalom 1979 előtti kormányához vagy a sahhoz.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfõbb vallási és politikai vezetõje portréját (b) fogja egy nő, amint felmutatja tintás ujját a voksoláson való részvétele bizonyítékául Abdul Azim sah mauzóleumánál (Fotó: MTI/EPA)

Iránban idén tavasszal tartottak egyébként kétfordulós parlamenti választásokat, március 1-jén és május 10-én. Noha október 7. óta a térségben nagy mértéket öltött az Izrael-ellenes hangulat, a szakértő kiemelte, a választási kampányban nem jelentek meg a gázai konfliktussal kapcsolatos szlogenek. Megosztva személyes tapasztalatát, elmondta, Irán palesztinbarát szereplését vagy az Izrael-ellenességet sem hangoztatták.

Raiszi halálával azonban nemcsak az elnöki szék üresedett meg, hanem Ali Hámenei ajatollah, azaz Irán legfelsőbb vezetőjének utódja is kérdésessé vált, a tisztségre ugyanis éppen Raiszit szánták.

A szakértő szerint egyelőre meglehetősen bizonytalan, hogy ki lehet Hámenei utódja, noha nevek már felmerültek, köztük Modzstaba Hámenei, az ajatollah második fia, vagy Hasszán Rohani, Irán 2013 és 2021 közötti elnöke. Sárközy Miklós arra is felhívta a figyelmet, novemberben az Egyesült Államokban is elnökválasztást tartanak, a szakértő szerint Iránban jobboldali eltolódás várható, amelynek értelmében Teherán külpolitikájában a Kínával és Oroszországgal való barátság kerülhet középpontba.

Borítókép: Az Izrael elleni drón- és rakétatámadást ünneplik irániak Teheránban 2024. április 15-én (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)