Magyarország hídszerepet tölt be Kína és az Európai Unió között

Ma érkezik Budapestre Hszi Csin-ping kínai elnök, aki öt év után látogatott ismét Európába. A Magyar Külügyi Intézet szakértői elemzésében aláhúzták, a magyar–kínai kapcsolatok jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt közel másfél évtizedben. A felek közötti együttműködés ugyanis már nemcsak a gazdaságra korlátozódik, hanem többdimenziós kapcsolatról beszélhetünk, mely a két ország hasonló álláspontját is tükrözi a nemzetközi kapcsolatépítés és konnektivitás jelentőségét illetően.

A szerb elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Hszi Csin-ping kínai elnök és felesége, Peng Li-jüan érkezik a belgrádi repülõtérre 2024. május 7-én. Fotó: - Forrás: MTI/AP/Szerb elnöki hivatal sajtószolgálata

Virágzó gazdasági kapcsolatok

„Magyarország és Kína kapcsolatának rohamos fejlődését a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülése szemlélteti a legjobban” – írták. A Központi Statisztikai Hivatal adatai ugyanis arra mutatnak rá, a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára emelkedett: a 2014-ben mért, 3,024 milliárd eurós kereskedelem 2023-ban már 9,370 milliárd euró volt.

Bilder: Gemeinsam in #Budapest
Die Flaggen Chinas und Ungarns flattern auf der Elisabethbrücke im Wind, und die Menschen aus allen Gesellschaftsschichten sehen dem Besuch von Staatspräsident #Xi Jinping erwartungsvoll entgegen. pic.twitter.com/ws0iOD2kLO

— Renmin Ribao Online (@RenminDeutsch) May 8, 2024

A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség összeállítása szerint hazánk kiemelkedő exportcikkei a minőségi élelmiszeripari termékek, ezen belül is borexportunk jelentős. Kivitelünket továbbá orvostechnikai eszközök, gyógyszeripari termékek, különböző életmódjavító és készségfejlesztő szolgáltatások, víz- és talajjavítási technológiák, valamint iparfejlesztési területekben használt, high-tech szolgáltatások adják.

Kiemelték, a kormány által meghirdetett „keleti nyitás” politikájával összhangban a potenciális kínai beruházók a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaptak, a két ország közti politikai kapcsolatok látványos javulása pedig jó alapot teremtett arra, hogy a korábbiaknál több kínai cég válassza Magyarországot beruházási helyszínül.

„Az ország hagyományosan egyfajta hídszerepet tölt be Nyugat és Kelet között, ezért Magyarország célja, hogy a keleti vállalatok hídfő állása legyen az Európai Unióban” – tették hozzá. Rámutattak azonban arra is, hogy napjainkban egyre inkább nő a nemzetgazdaságok egymásrautaltsága, amit nyugati országok biztonsági kockázatként értékelnek.

Egymásra talált a magyar és a kínai stratégia

Az MKI szakértői tanulmányukban arra is kitértek, a 2010-es évek elején a „keleti nyitás”, majd a „déli nyitás” politikák értelmében Kína fontos fókuszponttá vált, nem sokkal később (2013-ban) pedig Hszi Csin-ping hirdette meg az Övezet és Út kezdeményezést (BRI). Utóbbi kapcsán hazánk egyből felismerte a két politika egybeeséseit, és az EU tagállamai közül elsőként jelentette be, hogy csatlakozni kíván.

A magyar miniszterelnök azóta személyesen vett részt mind a három pekingi Belt and Road fórumon, az ország csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz, és nyíltan támogat minden olyan kezdeményezést, amely Kína és az Európai Unió kapcsolatainak a szorosabbá válásához vezet, miközben ellenzi azokat a törekvéseket, amelyek a „szétválasztás” (decoupling) vagy „kockázatmentesítés” (derisking) jelszavával az elszigetelődés, a blokkosodás, az új hidegháborús szembenállás felé vinnék a feleket

– hangsúlyozták.

While America bombed Serbia and threatens Hungary with low-key sanctions, China builds high-speed railways which America is clearly incapable of building in its own country. pic.twitter.com/xFJIlv4nNg

— The Wandering Investor (@wander_investor) May 8, 2024

Évtizedes magyar–kínai barátság

Hangsúlyozták, hogy a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 75 évre tekintenek vissza, ám az államközi kapcsolatok már az 1800-as évek második felében is léteztek. Utóbbi eredményeként Sanghajban osztrák–magyar főkonzulátus, majd 1897-ben Pekingben követség nyílt, 1902-ben pedig Kína is követet küldött Bécsbe. A diplomáciai kapcsolatok az I. világháború alatt megszakadtak, és utána évtizedekig nem álltak helyre. A fordulat 1949. október elsején következett,

amikor megalakult a Kínai Népköztársaság, s ennek híre megérkezett Magyarországra, a magyar kormány azonnal – október 4-én – az új Kína elismerése mellett döntött.

A döntésnek nagy jelentősége volt, ugyanis az első hónapban mindössze kilenc állam ismerte el Kínát. A kínai–szovjet viszony megromlásával a szovjet befolyás alatt álló Magyarország kínai kapcsolatai is visszaestek, ám az 1970-es évek végétől újra virágzásnak indultak a magyar–kínai kapcsolatok: új szerződéseket kötöttek és legmagasabb szintű személyes látogatásokra is sor került. A rendszerváltás után kevesebb figyelem jutott Kínára, a 2000-es évektől viszont újra fókuszba került. 2017-ben a két ország kapcsolata az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelkedett.

Borítókép: A szerb elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Hszi Csin-ping kínai elnök és felesége, Peng Li-jüan érkezik a belgrádi repülőtérre 2024. május 7-én (Fotó: MTI/AP/Szerb elnöki hivatal sajtószolgálata)