Nemcsak kormányra kell kerülni, de a hatalmat is meg kell szerezni

A második Trump-adminisztrációról szóló rendezvénnyel folytatódott az Alapjogokért Központ We win, they lose című rendezvénysorozata. Spencer Chretien, a Heritage Alapítvány által életre hívott 2025 Presidential Transition Project igazgatója, akivel Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője beszélgetett, szót ejtett többek között arról, hogy a választás megnyerése nem jelenti automatikusan a hatalom megszerzését is, a projektben elkészült dokumentum pedig minden egyes állami szervre lebontva tartalmaz szakpolitikai javaslatokat.

A Heritage Alapítvány már 2022-ben elindította azt a projektet, amelynek célja, hogy időben letegyék egy sikeres második Trump-kormányzat alapjait – ismertette hallgatóságával Spencer Chretien, a Heritage Alapítvány által életre hívott 2025 Presidential Transition Project igazgatója az Alapjogokért Központ We win, they lose című, az idei amerikai elnökválasztással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó rendezvénysorozatának legfrissebb beszélgetése során.

A projekt több pilléren alapul. Az első pillér egy mintegy kilencszáz (!) oldalas dokumentum, amely a Mandate for Leadership címet kapta. Ebben az alapítvány munkatársai és a velük együtt dolgozó szakértők, köztük a korábbi republikánus adminisztrációkban, így az első Trump-kormányzatban tisztségeket betöltők írnak, és az egyes állami szervekre lebontva tartalmaz szakpolitikai javaslatokat, ötleteket a republikánus adminisztráció számára. 

A dokumentum elkészítésébe több mint száz partnerszervezetet vontak be.

A Heritage Alapítványnál több évtizedes múltra tekintenek vissza a hasonló összeállítások – magyarázta a szakértő. Az első ilyen 1980-ban készült, amikor Ronald Reagan a megválasztása után egy olyan időszakban készült a kormányzás átvételére, amikor energiaválság és migrációs válság is sújtotta az Egyesült Államokat, a gazdaság pedig mélyrepülésben volt – akárcsak manapság. Akkor a Heritage Alapítvány több mint négyszáz embert hívott össze a konzervatív körökből, hogy minden egyes állami szervre lebontva összegyűjtötték a javaslataikat. És a Reagan-kabinet első ülésén a kormány minden tagjának székén ott volt a Heritage Alapítvány több száz oldalas dokumentuma, és az újdonsült elnök kötelezővé tette mindannyiuknak, hogy el is olvassák. – Ez a terv arra, hogy mit fogunk csinálni a szövetségi kormányzatban – mondta minisztereinek Reagan.

Az alapítvány később is készített hasonló dokumentumokat, ezek azonban jóval kevésbé voltak terjedelmesek, mint az első – egészen mostanáig.

Donald Trump volt amerikai államfő első elnöki ciklusára is készült egy összefoglaló a szakpolitikai javaslatokból, és Trump ezek nagyjából kétharmadát végre is hajtotta – emelte ki Chretien.

A mostani dokumentum egyáltalán nem titkos, nem csupán az összes republikánus jelölttel osztották meg az előválasztási időszak alatt, de az interneten mindenkinek ingyenesen elérhetővé tették.

A projekt második pillérét egy olyan „telefonkönyv” adja, amely azokat az embereket gyűjti össze, akik az elnök segítségére lehetnek a programja véghez vitelében. – Az amerikai elnök általában hagyományosan három-négy ezer embert nevez ki, akik a szövetségi kormányzatban dolgoznak, és az ő feladatuk az, hogy az elnök programját keresztülvigyék a bürokrácián, az úgynevezett mélyállamon – magyarázza a szakértő.

A harmadik pillér gyakorlatilag egy online videóleckékből álló sorozat, amely ezeket az embereket felkészíti arra, amit tudniuk kell ahhoz, hogy eredményesen tevékenykedhessenek Washingtonban. Ez azért kiemelkedően fontos, mert a Heritage Alapítvány nem csupán Donald Trump sikeres kormányzását igyekszik előkészíteni, de hosszú távú változást is szeretne elérni azáltal, hogy felkészíti a konzervatívokat a washingtoni szolgálatra.

E tekintetben a republikánusoknak bizony utol kell érniük a baloldalt, ugyanis jelenleg hiába kerülnek hatalomra, a mély baloldali beágyazottság a bürokráciában akadályozza, hogy valódi hatalomra tegyenek szert, és megvalósítsák az elgondolásaikat. A washingtoni bürokrácia 95-97 százaléka demokrata – hívta fel a figyelmet Chretien.

Az első Trump-kormányzat idején a legtöbb nagy formátumú döntés az utolsó két évben született, mert az elnök körül tevékenykedők addigra szerezték meg a szükséges tapasztalatot. A második elnöki ciklusban már hasznosítani lehet az első tapasztalatait – húzta alá a szakértő.

A hatalomváltás az amerikai elnököknél mindig feszültségekkel teli, a választások ugyanis általában nagyon szoros végeredményt hoznak, a tét pedig hatalmas. Joe Biden jelenlegi amerikai elnök biztosan nem fog egyszerűen elsétálni, hiszen több mint fél évszázada van már az amerikai politikában – vélekedett Chretien.

Ami a Donald Trump ellen New Yorkban indult büntetőjogi eljárást illeti, az a szakértő szerint kirakatper. Trumpon kívül senkit nem állítottak volna bíróság elé azért, ami miatt ellene per indult. Viszont eddig semmi sem használt, amit Trump ellen bevetettek – állapította meg, hozzátéve, hogy több olyan kerületi ügyész megválasztását, akik ezeket az ügyeket bíróság elé vitték, Soros Györgyhöz köthető szervezetek igen magas összegekkel támogatták.

Az biztos, hogy az amerikai választók átlátnak a machinációkon, bármilyen döntés is születik a New York-i bíróságon. Annak esélye pedig, hogy a volt elnök börtönbüntetést kapjon, már csak a vádpontok jellege miatt is igen csekély – hangsúlyozta Chretien.

Az ukrajnai háború kapcsán akadnak nézetkülönbségek az amerikai konzervatív táboron belül – érintett egy újabb fontos témát a szakértő. Egy dolog azonban egyértelmű: minden egyes háborús nap újabb halált és pusztítást jelent, ráadásul az ukránok is rosszabb helyzetből kezdhetnek majd egy béketárgyalást. 

A tűzszünetre a legjobb nap a tegnapi lett volna – zárta gondolatmenetét Spencer Chretien.

Borítókép: Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője és Spencer Chretien, a Heritage Alapítvány által életre hívott 2025 Presidential Transition Project igazgatója (Fotó: Magyar Nemzet)