A helyiek még kedden is az utcán töltötték az éjszakát újabb mozgásoktól félve. Zárva tartottak az iskolák, amelyeket szerdán nyitottak újra. A Campi Flegrei területén található Pozzuoliban negyvenhat család nem tudott visszatérni megrongálódott otthonába, Bacoliban a tengerparton sátrakat állítottak fel az újabb mozgásoktól tartók számára.
Az utolsó erősebb mozgást szerda reggel mérték, amelynek erőssége 3,6-es volt. Az epicentrum csaknem négy kilométeres mélységben a nyílt tengeren volt, a Pozzuoli-öbölben.
A Campi Flegrei területén „nem létezik a zéró kockázat, aki itt él, tudja, mennyire összetett, nehéz és kockázatos itt élni” − jelentette ki Nello Musumeci. Hozzátette, hogy a veszélyek ellenére, „be lehet avatkozni, és enyhíteni lehet a természeti jelenségek hatását”.
Nello Musumeci elmondta, hogy az országnak ezen a részén „éberen együtt kell élni” a földrengés, a vulkánkitörés és a bradiszeizmikus tevékenység veszélyével. Nápoly térségében az 1944 óta alvó Vezúv jelent veszélyt, Campania tartomány egésze földrengészónának számít, a Campi Flegrei lakóit pedig a föld süllyedésével és emelkedésével járó mozgások veszélyeztetik.
Vulkánkitörés esetén hét kisebb-nagyobb város területén lép azonnal életbe az úgynevezett vörös zóna, ahonnan evakuálják a lakosságot. Veszélyes bradiszeizmikus tevékenység esetén ugyanazt három településen rendelik el azonnal, vagyis Pozzuoliban, Bacoliban és Monte di Procidában.
A geológus Mario Tozzi a La Repubblica napilapban szerdán elmondta, hogy Nápoly és térsége „szupervulkánra” épült, ami valójában egy huszonkilenc vulkánból és úgynevezett kitörési pontból álló vulkánrendszer, amelynek teljes területén csaknem hatszázezren élnek.
Borítókép: Utcán gyülekező emberek Nápolyban 2024. május 20-án, miután a Richter-skála szerint 4,4-es erősségű földrengés rázta meg a térséget (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ciro Fusco)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!