Szakértő: Szerbia Magyarország szövetségese marad

Milos Vucsevics vezetésével alakult meg az új szerb kormány, amely célja, hogy az ország az Európai Unió tagja legyen, de nem mond le hagyományos barátairól sem. Oroszországgal szemben nem vezetett be szankciókat Belgrád. A következő időszakban a sorkatonaság visszavezetése is napirendre kerülhet déli szomszédunknál.

Belgrád, 2024. május 1. Milos Vucevic szerb miniszterelnök-jelölt, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke érkezik a leendõ kormánya programjának ismertetésére a belgrádi parlamentben 2024. május 1-jén. Az eddig miniszterelnök-helyettesi és védelmi miniszteri posztot betöltõ politikust április 30-án bízta meg a kormány vezetésével Aleksandar Vucic államfõ. MTI/EPA/Andrej Cukic Fotó: Andrej Cukic

A kormányt a folytonosság kormányaként írta le az új szerb miniszterelnök, Milos Vucsevics, amelynek az lesz a dolga, hogy megbirkózzon a Szerbia előtt álló geostratégiai kihívásokkal, illetve a Koszovóval fennálló konfliktussal. Ezt válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Orosz Anna. A Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint e kijelentés, illetve a miniszterek személye is arra utal, hogy Szerbia fenn kívánja tartani eddigi politikáját, amelynek célja a jó viszony valamennyi nemzetközi partnerével, kiemelten az EU-val, Oroszországgal és Kínával. 

Alekszandar Vucsics szerb államfő (b) gratulál Milos Vucsevics új miniszterelnöknek, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnökének a kormány hivatali eskütételén a belgrádi parlamentben 2024. május 2-án, miután a parlament megszavazta az új kormányt (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)

Vagyis érdemi váltás nem várható, aminek a legfőbb garanciája a szerb államfő, aki a jövőben is meghatározza majd az ország külpolitikai irányvonalát

– emelte ki a szakértő.

Az egyensúlyozás a kabinet összetételében is tetten érhető. A miniszterek közé bekerült két az USA által szankcionált, erőteljesen oroszpárti politikus, Alekszandar Vulin és Nenad Popovics. Szintén tagja lett a kormánynak a szélsőjobboldali, orosz orientációt támogató Zavetnici párt elnöke. Ugyanakkor a kormány tagja maradt többek között a korábbi EU integrációs miniszter, Tanja Miscsevics, valamint az energiaügyi és bányászatért felelős miniszter, Dubravka Gyedovics Handanovics is, akik meg inkább az EU és a Nyugat által támogatott reformirányt képviselnek.

Égető a koszovói–szerb viszony

Orosz Anna hozzátette: a stabil kormánytöbbség megléte nem újkeletű dolog Szerbiában, lényegében 2014 óta a Szerb Haladó Párt dominálja koalíciós partnereivel a szerbiai döntéshozatalt. Emiatt mindig is voltak várakozások a koszovói kérdés rendezésére vonatkozólag, de ezek nem teljesültek be. 

Ráadásul jelenleg mindenki inkább Koszovóra figyel, mivel a szerb többségű önkormányzatok szövetségének létrehozásával már régóta adós Pristina, és a nyugati partnerek is most e feltétel teljesítésére fókuszálnak

– húzta alá az elemző, aki szerint mindeközben biztosra vehető, hogy a szerb kormány továbbra is akadályokat próbál majd gördíteni Koszovó nemzetközi szervezetekbe való belépése elé, ami növelni fogja a feszültséget Szerbia és Koszovó, illetve Szerbia és egyes nyugati partnerei között.

Alekszandar Vucsics szerb elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott 2023. szeptember 29-én a szerbiai Belgrádban. (Fotó:  Anadolu Agency/Milos Miskov)

Magyarország és Szerbia kapcsolatai történelmi csúcson vannak

Alekszandar Vucsics számára a jövőben is fontos partner és szövetséges marad Magyarország, amely EU- és NATO-tagként szintén arra törekszik, hogy fenntartsa keleti és nyugati irányú kapcsolatait.

 A bilaterális kapcsolatok tovább fejlődhetnek a közös kormányüléseken meghatározott prioritások mentén, amelyek közül is kiemelhető az energiaszektor

 – válaszolta az ezzel kapcsolatos kérdésünkre a szakértő.

Jöhet a sorkatonaság a szomszédban?

Milos Vucsevics még védelmi miniszterként a sorkatonaság bevezetése mellett szállt síkra. Most már kormányfőként erősítette meg azt a szándékát, hogy a parlament elé terjessze a négy hónapos sorkatonaságra vonatkozó javaslatát. 

A szükséges parlamenti támogatást valószínűleg el tudja érni a kormány, sokkal inkább az aktuális politikai megfontolások lehetnek hatással az elfogadásra, illetve annak időzítésére.

A térségben egyébként Horvátország is egy katonai alapképzés bevezetését tervezi, de Európa-szerte napirendre került a kérdés, amelynek hátterében egyrészt az ukrajnai háború nyomán kialakult feszült nemzetközi biztonsági környezet, másrészt a honvédelmet érő komplex kihívások állnak. Emellett a negatív demográfiai folyamatok is sok helyen szükségessé tették, hogy ne csak az önkéntesekre hagyatkozzanak a haderők – nyilatkozta lapunknak a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Borítókép: Milos Vucsevics szerb miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)