Komoly döbbenetet váltott ki a világsajtóban az, hogy Rishi Sunak nemrég július 4-ére kiírta a parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban. Az emberekben leginkább az fogalmazódott meg:
miért írt ki a miniszterelnök egy olyan választást, amelyet szinte biztos, hogy elveszít?
A CNN elemzői szerint a válasz a kérdésre egyszerű: nagyon valószínűtlen, hogy lesz ennél jobb alkalom. Szinte minden, amit Sunak megpróbál, visszafelé sül el, és nem valószínűtlen, hogy a közvélemény körében való népszerűsége még az év vége előtt tovább romlik.
Az elmúlt néhány nap viszonylag jól alakult Sunak számára. Úgy tűnik, hogy a gazdaság valóban kezd helyreállni, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) frissítette az Egyesült Királyság növekedési előrejelzését, és az infláció végre visszatér a normális szinthez hasonló szintre. Ahogy Sunak egyik kulcsfontosságú tanácsadója mondta a CNN-nek:
A miniszterelnök egy sor kulcsfontosságú kihívással került hivatalába: infláció, növekedés hiánya, migráció. Ezek kezelését tekintette elsődleges feladatának, és ebben valódi és jelentős előrelépést ért el. Tehát szilárd alapunk van arra, hogy azt mondhassuk, a dolgok jó irányba haladnak, és az volt a véleményünk, hogy most van itt a legjobb alkalom arra, hogy kiálljunk és az emberekre bízzuk magunkat.
Alkotmányos szempontból akár azt is megtehette volna, hogy év végéig vár. Szakértők szerint nem csak a javuló körülmények miatt igyekezett kiírni a választásokat, hanem mert minél tovább húzta volna, annál nagyobb támadási felületet hagy az ellenzéknek, amely azzal hergelte volna az emberek, hogy Rishi Sunak gyáva és retteg az emberek elé állni.
Mennyből a pokolba
A konzervatívok 2010 óta vannak hatalmon, akkor 13 év munkáspárti kormányzás után David Cameron mostani külügyminiszter megnyerte az általános választásokat, de nem szerzett többséget a parlamentben. Ezért kénytelen volt koalíciós kormányt alakítani a centrista Liberális Demokratákkal.
Cameron az esélyek ellenére a 2015-ös választásokig együtt tartotta a koalíciót, amelyen meglepetésszerűen többséget szerzett, és 1997 óta az első teljes mértékben konzervatív kormányt biztosította.
Az ünneplés azonban nem tartott sokáig. A 2016-os brexitnépszavazás megtartása kettészakította pártját, és szinte lehetetlenné tette a kormányzást négy utódja számára.
Az első Theresa May volt, akinek miniszterelnöki karrierjét egy elfuserált előre hozott választás és a brexit törte ketté. 2019-ben Boris Johnson váltotta fel, aki később a botrányaiba bukott bele – elég csak a koronavírus-járvány idejére visszaemlékezni, amikor a szigorú járványügyi szabályok ellenére a Downing Streeten illegális partikat tartott. A közkeletűen „partygate” néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb brit belpolitikai botrányává fajult, és részben ennek hatására mélypontra süllyedt a konzervatívok választói támogatottsága. 2022-ben végül lemondani kényszerült.
Hozzájárult a Konzervatív Párt népszerűségének zuhanásához az is, hogy Johnson utódja, Liz Truss alig 49 nappal hivatalba lépése után kénytelen volt lemondani, miután a kormánya által bejelentett hatalmas – a piacok által jórészt fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program súlyos tőzsdei, kötvény- és devizapiaci felfordulást okozott, és ennek nyomán a programot csaknem teljes egészében vissza kellett vonni. Végül a Konzervatív Pártnak elege lett a káoszból, és biztos kézként Sunak adta át a vezetést.
Rishi Sunak, a bevándorló gyökerekkel rendelkező miniszterelnök zászlóshajója a bevándorlási politika. Többek között a Ruanda-tervvel igyekezett csökkenteni a szigetországot évek óta sújtó migrációs krízist.
Ennek ellenére az év eleje óta már tízezer, a tavalyi hasonló időszakhoz képest több mint egyharmaddal nagyobb számú illegális bevándorló érkezett a La Manche-csatornán csónakon átkelve Nagy-Britanniába – derül ki a brit kormány legfrissebb adataiból. Stephen Kinnock, a Munkáspárt árnyékkormányának bevándorlási minisztere szerint Sunak kormánya nem tett eleget a probléma kezelése érdekében.
Mivel a kormány minden erőfeszítése most is arra összpontosul, hogy néhány száz embert Ruandába repítsenek, szem elől tévesztették azt a több ezer személyt, akik minden hónapban átkelnek a csatornán
– mondta Kinnock egy nyilatkozatában.
Nem áll jól a konzervatívok szénája
A Rishi Sunak körüli legkárosabb probléma az az általános érzés, hogy ő egy vesztes típus, és hogy a saját pártja olyan kevés bizalmat szavaz neki – állítja a CNN egyik szakértője.
A politikában erőteljes az az érzés, hogy valami elkerülhetetlen, és Sunak számára a vereség elkerülhetetlennek tűnik.
Vannak azonban olyanok, akik látnak némi esélyt a konzervatívok győzelmére. Egy ilyen eszköz lehet az, hogy személyessé teszik a dolgot: egyértelmű választás a munkáspárti vezető Starmer és Sunak között. A konzervatívok azt állítják, hogy Starmerben nem lehet megbízni nemzetbiztonsági kérdésekben, szégyentelen opportunista, akinek nincsenek elvei, és nincs terve.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov a választások időpontjának szerdai bejelentése után ismertetett felmérésében kimutatta, hogy a Konzervatív Pártra jelenleg a britek húsz százaléka szavazna, a Munkáspárt ugyanakkor a voksok 47 százalékát szerezné meg. A YouGov kérdésére a válaszadók 71 százaléka nevezte valószínűnek, hogy a júliusi parlamenti választás után Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke. Starmer a választások időpontjának szerdai bejelentése utáni nyilatkozatában közölte: győzelme esetén a Munkáspárt ismét a dolgozó emberek szolgálatába állítja a kormányt.
A felmérések szerint Sunak pártja, a Konzervatív Párt hónapok óta messze le van maradva az ellenzéki Munkáspárt mögött, és a dolgok jelenlegi állása szerint Keir Starmer munkáspárti vezető nemcsak a hatalmat, hanem egy komoly parlamenti többséget is elérhet.
Borítókép: Rishi Sunak brit miniszterelnök (Fotó: MTI/AP/Kin Cheung)
