– Küzdjünk az WHO hatalomátvétele ellen: mondjunk nemet a globális járványügyi szerződésre! – ez a mottója annak a németországi petíciónak, amelyet már több mint 500 ezren írtak alá. – A szerződés korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, és célja a szabadságunk aláásása, rövidesen elfogadhatják – folytatódik a felhívás. A felháborodás oka az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamai között tervezett megállapodás, amelyet májusban fogadhatnak el. A pandémiaszerződés célja, hogy a WHO tagállamai összehangoltan lépjenek fel a jövőbeni világjárványok esetén. Többek között az EU és a G7-országok is támogatják a globális pandémiáról szóló szerződés tervét, amelyet a WHO 194 tagja 2021. május végén – azaz a koronavírus-járvány idején – fogadott el, de
egyes körökben a tervezett szerződést kezdettől fogva úgy értelmezték, mint a WHO feltételezett hatalomátvételét, amellyel aláássa az államok szuverenitását.
A pandémiáról szóló szerződésben közös keretirányelvekben állapodtak meg, ahogyan azok már léteznek a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzatban (IHR), amelynek legutóbbi változatát 2005 júniusában fogadta el a WHO 58. egészségügyi világközgyűlése, és 2007. június 15. óta nemzetközi jogilag kötelező érvényű. Ez is elsősorban az úgynevezett nemzetközi aggodalomra okot adó események megfigyelésére és ellenőrzésére vonatkozó egységesített követelményekről szólt, és olyan eseményekre vonatkozik, amelyek veszélyt jelenthetnek a közegészségügyre, mint például regionális és globális járványok vagy nukleáris balesetek.
Az IHR többek között előírja, hogy az olyan eseményeket, amelyek határokon átnyúlóan veszélyeztethetik a közegészségügyet, 24 órán belül jelenteni kell a WHO-nak. A WHO ezután külső szakértőkből álló sürgősségi bizottságot hívhat össze, hogy megvitassák az esemény kiterjedését és a lehetséges intézkedéseket. A bizottság ezután ajánlásokat tesz a válság megfékezésére és kezelésére – ezek azonban nem kötelező érvényűek, bár a legtöbb esetben erre nem is kerül sor. Összesen mindössze hét alkalommal hirdettek nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet, legutóbb 2022. július 23-án a majomhimlő kitörése miatt.
A WHO 2020. január 30-án nyilvánított nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet az új koronavírus miatt, és a szervezet már akkor arra panaszkodott, hogy rendkívül kevés hatalma van.
Mi a baj a WHO globális paktumával?
A WHO tagállamai a pandémiáról szóló szerződéssel kifejezetten szabályozni kívánják az eljárást egy új világjárvány esetén. Ennek egyebek mellett megelőző intézkedéseket is tartalmaznia kell, hogy a legjobb esetben se alakuljon ki pandémia. A szerződés csak akkor lép hatályba, ha a WHO-tagállamok évente májusban Genfben ülésező egészségügyi világközgyűlése konszenzussal vagy többségi szavazással elfogadja azt. Legalább 40 ország képviselőinek kell egyetérteniük. Ez azonban nem jelenti azt, hogy közvetlenül kötelező érvényű lenne minden nemzetre nézve. A következő lépés az, hogy az országok ratifikálják a szerződést.
A szerződést ellenzők amiatt bírálják a javasaltot, mert többek között előírja, hogy a kormányoknak a WHO szabja meg, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a lakosság érdekében. A pandémiáról szóló szerződés elméletileg lehetővé tenné, hogy – az IHR-hez hasonlóan – egy államot más államok a nemzetközi jog megsértésével vádoljanak, ha nem teljesíti kötelezettségeit.
Nincs egyetértés a pandémia kezeléséről
A WHO tagállamainak nézetei még mindig messze eltérnek egymástól, amikor például a vakcinák méltányos elosztásának kérdéséről van szó. Az iparosodott országok elsősorban az önkéntes fellépésre összpontosítanak, míg a globális dél országai kötelező érvényű kötelezettségvállalásokat követelnek.
A szegényebb országok meg akarják akadályozni, hogy megismétlődjön a koronavírus-járvány, amikor a gazdagabb országok a vakcinagyártókkal kötött előzetes szerződésekben biztosították a vakcinaadagokat
– jegyezte meg Andreas Wulf, a Medico International civil szervezet munkatársa. Van például egy olyan kompromisszumos javaslat, hogy a vakcina előállításának tíz százaléka ingyenesen, további tíz százalék pedig önköltségi áron kerüljön a WHO-hoz, hogy aztán a WHO szétoszthassa azt a legsürgősebben rászoruló országok között. Sok saját vakcinatermeléssel nem rendelkező ország azonban ezt elégtelennek tartja.
Nincs megbízható biztosíték arra, hogy például az oltóanyag-előállítást minden kontinensen előmozdítják, hogy a saját termeléssel nem rendelkező országok ne kapjanak hirtelen valamit, amikor a többiek már ellátottak
– jelentette ki Wulf a német sajtónak.
Egy másik vitatott téma a szabadalmi védelem. Itt is szakadék tátong a gazdagabb és a szegényebb országok között. A szegényebb országok azt akarják, hogy vészhelyzetekben lazítsák a szabadalmi védelmet, hogy gyorsan tudjanak olcsó oltóanyagokat és gyógyszereket előállítani, még akkor is, ha a szabadalmak a nagy gyógyszeripari vállalatok tulajdonában vannak. A gazdag országok viszont nem akarják ezt, és általában nem akarják, hogy a szabadalmi védelem kérdése bekerüljön a világjárványügyi egyezménybe, mivel szerintük ez a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hatáskörébe tartozik.
A koronavírus-világjárvány idején többek között Dél-Afrika és India már javaslatot nyújtott be a WTO-hoz a koronavírus elleni vakcinák és más, orvosilag szükséges termékek szabadalmi jogainak ideiglenes felfüggesztésére. Ezt a javaslatot több mint 100 ország támogatta, míg a nyugati országok, például Svájc és az EU-tagállamok elutasították.
A tervezett világjárványügyi szerződés bürokratikus szörnyeteg létrehozásával fenyeget, legalábbis ezt írja egy cikkében a Neue Zürcher Zeitung svájci lap, amely megjegyzi:
Még ha némelyik jó szándékú is, túl sok rendelkezést csomagoltak bele, és kevés a megoldásorientált megközelítés. A koronavírus-világjárvány idején világossá vált, hogy a kialakult kormányközi és magánszektorbeli hálózatoknak köszönhetően sok minden meglepően hatékonyan működött a vészhelyzet ellenére. A legjobb példa erre az újonnan kifejlesztett vakcinák több milliárd adagjának a világjárvány kezdetétől számított alig több mint egy éven belüli biztosítása. A szerződéstervezet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek messze túlmutatnak az információcserén és a válság idején történő egyéb érdemi együttműködésen. Ezek közül néhány intézkedés tekintélyelvű szellemet áraszt
– olvasható a lap cikkében.
Borítókép: Nincs egyetértés a WHO globális járványszerződése kapcsán (Fotó: NurPhoto via AFP/Jonathan Raa)
