A bécsi általános iskolások harmada muszlim

Bécsben a muszlim általános iskolások száma 35 százalékra emelkedett, és ezzel megelőzte a katolikusokat mint legnagyobb vallási csoportot. Egy szakértő most a demokrácia és a nyugati értékek kötelező oktatását követeli, hogy ellensúlyozza azt, amit a muszlim diákok az osztálytermen kívüli tanulnak.

2024. 06. 15. 20:08
iskola, tanulás, teszt, dolgozat, gyerek (Forrás: Pexels)
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A bécsi általános iskolásoknak már több mint egyharmada muzulmán, ami a legnagyobb vallási csoportot jelenti az osztrák főváros általános iskoláiban. 

Az oktatási igazgatóság által közzétett és az Exxpress osztrák hírportál által idézett adatok szerint az általános iskolások 35 százaléka muszlim, 21 százalékuk katolikus, 13 százalékuk ortodox, 2 százalékuk pedig protestáns vagy más felekezethez tartozik. Valamivel több mint minden negyedik tanuló (26 százalék) nem vallásos, hívja fel rá a figyelmet a RMX News hírportál. 

A számok azt mutatják, hogy jelentősen nőtt az osztrák általános iskolákba járó muszlim gyerekek száma a 2016/2017-es tanévre vonatkozóan közzétett adatokhoz képest, amikor a katolikusok alkották a legnagyobb vallási csoportot 31 százalékkal, szemben a muszlimok 28 százalékával.

Christoph Wiederkehr baloldali alpolgármester, aki egyben az oktatásért felelős városi tanácsos is, elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a növekedés aggodalomra adna okot.

„A hit magánügy, és a hit- vagy vallásszabadság nagyon értékes érték” – mondta.

A felmérésből az is kiderül, hogy a fiatal muszlimok nagyon vallásosak, és többségük aktívan gyakorolja hitét. 

Ennek eredményeként hajlamosabbak a lekicsinylőbb attitűdökre olyan témákkal kapcsolatban, mint az antiszemitizmus, az LMBT-ellenesség vagy a férfiak és nők közötti egyenlőség 

írja az Exxpress.

Kenan Güngör társadalomtudós és sokszínűségi szakértő, aki az osztrák kormánynak ad tanácsokat az integrációval kapcsolatban, a tanterv megváltoztatására szólított fel, hogy a demokratikus értékeket népszerűsítő órák már fiatal korban megjelenjenek a diákok tanrendjében, hogy ellensúlyozzák azt, amit az osztálytermeken kívül tanulnak. 

„Egyre többen térnek át az iszlámra, ők aztán hajlamosak radikálisabbak lenni” – figyelmeztetett Güngör.

Azt mondta, hogy a demokráciát, etikát és értékeket tanító órákat már az első osztálytól kezdve kötelezővé kellene tenni, kifejtve, hogy Ausztriában a „közös hit” a demokrácia, és ezt minden diákban el kell mélyíteni, függetlenül a vallási hovatartozástól.

Áprilisban Christian Klar, egy bécsi középiskola igazgatója a kisebbségi csoportokkal szembeni növekvő intoleranciáról beszélt az iskolájába járó muszlim diákok egyre bővülő létszámú csoportjában.

„Az itteni gyerekek kilencven százaléka migránshátterű, és jóval több, mint a fele muzulmán vallású” – mondta a Heute osztrák hírportálnak, hozzátéve, hogy 

egyes diákok áttérnek az iszlámra, hogy elkerüljék az iskolán belüli, immár többségi csoport általi zaklatást.

„Azok, akiket nem terrorizálnak, át akarnak térni az iszlámra. Vannak itt olyan diákok, akik azt mondják: »A melegeket meg kell ölni, ennyi, és kész!« Vagy kapok egy tankönyvet, aminek a hátulján az áll: »Az iszlám győzni fog«. Néhányan nyíltan azt is mondják: »Úgyis több gyerekünk lesz. Ez csak idő kérdése«” – fejtette ki az igazgató az iskolájában tapasztaltakat. 

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.