A számok azt mutatják, hogy jelentősen nőtt az osztrák általános iskolákba járó muszlim gyerekek száma a 2016/2017-es tanévre vonatkozóan közzétett adatokhoz képest, amikor a katolikusok alkották a legnagyobb vallási csoportot 31 százalékkal, szemben a muszlimok 28 százalékával.
Christoph Wiederkehr baloldali alpolgármester, aki egyben az oktatásért felelős városi tanácsos is, elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a növekedés aggodalomra adna okot.
„A hit magánügy, és a hit- vagy vallásszabadság nagyon értékes érték” – mondta.
A felmérésből az is kiderül, hogy a fiatal muszlimok nagyon vallásosak, és többségük aktívan gyakorolja hitét.
Ennek eredményeként hajlamosabbak a lekicsinylőbb attitűdökre olyan témákkal kapcsolatban, mint az antiszemitizmus, az LMBT-ellenesség vagy a férfiak és nők közötti egyenlőség
– írja az Exxpress.
Kenan Güngör társadalomtudós és sokszínűségi szakértő, aki az osztrák kormánynak ad tanácsokat az integrációval kapcsolatban, a tanterv megváltoztatására szólított fel, hogy a demokratikus értékeket népszerűsítő órák már fiatal korban megjelenjenek a diákok tanrendjében, hogy ellensúlyozzák azt, amit az osztálytermeken kívül tanulnak.
„Egyre többen térnek át az iszlámra, ők aztán hajlamosak radikálisabbak lenni” – figyelmeztetett Güngör.
Azt mondta, hogy a demokráciát, etikát és értékeket tanító órákat már az első osztálytól kezdve kötelezővé kellene tenni, kifejtve, hogy Ausztriában a „közös hit” a demokrácia, és ezt minden diákban el kell mélyíteni, függetlenül a vallási hovatartozástól.
