A jobboldal megerősödése nagyban köszönhető a migrációhoz való hozzáállásuknak

Az elmúlt két évtizedben az Európai Uniót és tagállamait eszkalálódó válságok sorozata sújtotta, amelyek az ukrajnai háborúval tetőztek. Ennek a gazdasági, geopolitikai és társadalmi bizonytalanság árnyékában tartották az európai parlamenti választásokat június 6–9 között. Bár hosszú távú következményei még nem láthatók, egyértelmű, hogy ez a választás a belátható jövőben tartós következményekkel jár majd az európai politika térképére és az európai integrációra nézve. Az EP-választások hosszú távú eredményeinek boncolgatása és előrejelzése érdekében, a választások kimenetelének megvitatására a Mathias Corvinus Collegium Társadalomtudományi és Történeti Iskolája nemzetközi konferenciát szervezett.

Afrikából Európába igyekvő 159 illegális bevándorló érkezik csónakkal a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe 2024. április 2-án. Fotó: MTI/EPA/EFE/Gavriil Grigorov

Emanuele Massetti, a Trento Egyetem docense az EP-választások végkimenetelével kapcsolatban a konferencián elmondta, az eredmények számára nem okoztak nagy meglepetést, és úgy gondolja, hogy a Konzervatívok (ECR) és az Identitás és Demokrácia (ID) pártok bár megerősödtek, az áttörő jobboldali siker, amelyet az EP-választásoktól vártak, elmaradt.

Eléggé nyilvánvaló volt, hogy néhány jobboldali párt nemzeti szinten, különösen Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában nagyon jól fog teljesíteni. De arra is számíthattunk, hogy más országokban pedig rosszabbul fognak szerepelni, mint a legutóbbi nemzeti választásokon, ami néhány országban meg is történt

– állítja Emanuele Massetti. 

A választói motivációt vizsgálva kiderült, hogy a jobboldal megerősödése nagyban köszönhető a migrációval szemben tanúsított szigorúbb magatartásuknak. Ám a mainstream bevándorláspolitika a baloldalon is talál kritikust, legjobb példa erre a német Sahra Wagenknecht új pártja, a baloldali BSW. Mindezek fényében, hogy történhet-e változás a migrációs és menekültügyi paktum kapcsán, Emanuele Massetti lapunknak kiemelte annak a fontosságát, hogy ki fogja vezetni az Európai Bizottságot, és milyen többség jön létre az Európai Parlamentben.

A migráció olyan kérdéskör, amelyben az EU potenciálisan képes megváltoztatni a megközelítését, ha akarja. És ez nagyban függ attól, hogy milyen megállapodás születik majd az új bizottsági elnök személyéről, vagy milyen szövetségek alakulnak az Európai Parlamentben

– jelentette ki.

Az orosz–ukrán háború kapcsán felfedezhető az óvatosság a szavazók részéről, amely oda vezetett, hogy a háborúpárti politikusok csúfos bukást szenvedtek hazájukban, ezt legjobban tükrözi Franciaország példája. Annak kapcsán, hogy az orosz–ukrán háborúra milyen hatást gyakorolhat az új Európai Parlament, kijelentette, hogy a látszattal ellentétben, az uniónak kevés politikai kapacitása van. „A béke kérdése elsősorban a NATO-tól függ, ami az Egyesült Államokat és Oroszországot jelenti. Ők a nagy szereplők, Kínával együtt, akik dönthetnek a világ jövőjéről” – jegyezte meg. 

Borítókép: Afrikából Európába igyekvő 159 illegális bevándorló érkezik csónakkal a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe 2024. április 2-án (Fotó: MTI/EPA/EFE/Gavriil Grigorov)