Közelednek a előre hozott franciaországi parlamenti választások, ám az eredménytől függetlenül Emmanuel Macron 2027-ig biztosan elnök marad. Viszont jobboldali ellenfele, Marine Le Pen már utalást tett arra, hogy amennyiben a jelenleg ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, Jordan Bardella elnyeri a miniszterelnöki posztot, nem fogja engedni, hogy Macron elnöki pozíciójára hivatkozva kijelölje a nemzet stratégiai irányvonalát, amely olyan témaköröket foglal magába, mint az orosz–ukrán háború, a védelmi ipar, a diplomácia és az uniós biztos kiválasztása.
Dübörög a francia kampány: Marine Le Pen csúnyán odaszólt Emmanuel Macronnak
Pár nappal a franciaországi parlamenti választások első fordulója előtt a jobboldali Marine Le Pen megkérdőjelezte az elnök főparancsnoki jogkörét.

Az alapvető hatáskörök kapcsán folytatott vita bizonytalanságot és rémületet vált ki Franciaországban és az ország uniós és NATO-partnereiben egyaránt, mivel minden jel arra utal, hogy a 68 millió lakosból álló, atomfegyverekkel rendelkező országban a politikai instabilitás időszaka következik.
Franciaországban nem ez lenne az első eset, hogy az elnök és a miniszterelnök különböző pártokhoz tartozik, ám ez mindig a hasonló világnézetű pártok együttműködését jelentette.
Figyelemfelkeltő nyilatkozataiban Le Pen „tiszteletbeli címnek” minősítette a francia elnök főparancsnoki címét, és azzal érvelt, hogy a valódi hatalom – különösen a költségvetés tekintetében – a miniszterelnöké és az általa vezetett kormányé.
Az ellenzéki erők kijelentései nem maradtak válasz nélkül. Sébastien Lecornu védelmi miniszter az X-en közzétette bejegyzésében Charles de Gaulle volt elnök beszédéből idézett.
Az alkotmány szerint az elnök az ország függetlenségének és integritásának, valamint az országot kötő szerződések garanciája. Röviden: ő felelős Franciaországért
– idézte a miniszter de Gaulle 1962-es beszédét, majd hozzátette:
Ahhoz, hogy ennek a legfőbb felelősségnek eleget tegyen, az államfőnek megfelelő forrásokra van szüksége. Az alkotmány ezeket megadja neki.
Franciaország jogrendszerét nézve a helyzet közel sem ennyire egyértelmű.
Alkotmányjogászok rámutattak, hogy a francia alkotmányban a védelemmel kapcsolatos szerepek elosztása valójában nincs egyértelműen meghatározva.
– Ez az egyik olyan pont, amely a legkevésbé egyértelmű
– mondta Bertrand Mathieu szakértő. A kérdés azonban eddig nem játszott fontos szerepet, mert nem voltak nagyobb nézeteltérések. Mathieu Carpentier alkotmányjogi szakértő szerint feszültségek alakulhatnak ki a francia katonai kiképzők Ukrajnába küldésének kérdése miatt. Egy ilyen döntést végső soron az elnöknek és a miniszterelnöknek közösen kellene meghoznia.
– A politikai válság kockázata meglehetősen nagy
– mondta.
Az már biztos, hogy az előre hozott parlamenti választások nem kizárólag nemzeti szinten, hanem egész Európára nézve következményekkel fognak járni.
Borítókép: Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) párt vezéralakja (Fotó: AFP)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Ennyi volt, lemondott a Coldplay-koncerten lebukott techcég vezére
Az Astronomer cég igazgatósága elfogadta a vezető döntését.

Több ezer hektár lángokban – Spanyolország újra súlyos erdőtüzekkel küzd + videó
A klímaváltozás egyre súlyosabb következményeivel szembesül az ország.

A Vatikánból kapott levelet a köztársasági elnök
Sulyok Tamás a közösségi médiában osztotta meg XIV. Leó pápa szavait.

Görögországban csaknem kétszáz bevándorlót vettek őrizetbe a menedékkérelmek befagyasztása óta
Kétévi börtönnel sújtanák a görögök az országba való illegális belépést.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Ennyi volt, lemondott a Coldplay-koncerten lebukott techcég vezére
Az Astronomer cég igazgatósága elfogadta a vezető döntését.

Több ezer hektár lángokban – Spanyolország újra súlyos erdőtüzekkel küzd + videó
A klímaváltozás egyre súlyosabb következményeivel szembesül az ország.

A Vatikánból kapott levelet a köztársasági elnök
Sulyok Tamás a közösségi médiában osztotta meg XIV. Leó pápa szavait.

Görögországban csaknem kétszáz bevándorlót vettek őrizetbe a menedékkérelmek befagyasztása óta
Kétévi börtönnel sújtanák a görögök az országba való illegális belépést.