Dübörög a francia kampány: Marine Le Pen csúnyán odaszólt Emmanuel Macronnak

Pár nappal a franciaországi parlamenti választások első fordulója előtt a jobboldali Marine Le Pen megkérdőjelezte az elnök főparancsnoki jogkörét.

Forrás: Politico, Kronen Zeitung2024. 06. 28. 18:34
Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közelednek a előre hozott franciaországi parlamenti választások, ám az eredménytől függetlenül Emmanuel Macron 2027-ig biztosan elnök marad. Viszont jobboldali ellenfele, Marine Le Pen már utalást tett arra, hogy amennyiben a jelenleg ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, Jordan Bardella elnyeri a miniszterelnöki posztot, nem fogja engedni, hogy Macron elnöki pozíciójára hivatkozva kijelölje a nemzet stratégiai irányvonalát, amely olyan témaköröket foglal magába, mint az orosz–ukrán háború, a védelmi ipar, a diplomácia és az uniós biztos kiválasztása.

Az alapvető hatáskörök kapcsán folytatott vita bizonytalanságot és rémületet vált ki Franciaországban és az ország uniós és NATO-partnereiben egyaránt, mivel minden jel arra utal, hogy a 68 millió lakosból álló, atomfegyverekkel rendelkező országban a politikai instabilitás időszaka következik.

Franciaországban nem ez lenne az első eset, hogy az elnök és a miniszterelnök különböző pártokhoz tartozik, ám ez mindig a hasonló világnézetű pártok együttműködését jelentette.

Figyelemfelkeltő nyilatkozataiban Le Pen „tiszteletbeli címnek” minősítette a francia elnök főparancsnoki címét, és azzal érvelt, hogy a valódi hatalom – különösen a költségvetés tekintetében – a miniszterelnöké és az általa vezetett kormányé.

Az ellenzéki erők kijelentései nem maradtak válasz nélkül. Sébastien Lecornu védelmi miniszter az X-en közzétette bejegyzésében Charles de Gaulle volt elnök beszédéből idézett.

Az alkotmány szerint az elnök az ország függetlenségének és integritásának, valamint az országot kötő szerződések garanciája. Röviden: ő felelős Franciaországért

– idézte a miniszter de Gaulle 1962-es beszédét, majd hozzátette:

Ahhoz, hogy ennek a legfőbb felelősségnek eleget tegyen, az államfőnek megfelelő forrásokra van szüksége. Az alkotmány ezeket megadja neki.

Franciaország jogrendszerét nézve a helyzet közel sem ennyire egyértelmű.

Alkotmányjogászok rámutattak, hogy a francia alkotmányban a védelemmel kapcsolatos szerepek elosztása valójában nincs egyértelműen meghatározva. 

– Ez az egyik olyan pont, amely a legkevésbé egyértelmű

– mondta Bertrand Mathieu szakértő. A kérdés azonban eddig nem játszott fontos szerepet, mert nem voltak nagyobb nézeteltérések. Mathieu Carpentier alkotmányjogi szakértő szerint feszültségek alakulhatnak ki a francia katonai kiképzők Ukrajnába küldésének kérdése miatt. Egy ilyen döntést végső soron az elnöknek és a miniszterelnöknek közösen kellene meghoznia.

– A politikai válság kockázata meglehetősen nagy

 – mondta.

Az már biztos, hogy az előre hozott parlamenti választások nem kizárólag nemzeti szinten, hanem egész Európára nézve következményekkel fognak járni.

Borítókép: Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) párt vezéralakja (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.