Az Európai Bizottság bejelentette, hogy Ukrajna és Moldova minden kritériumnak eleget tett a csatlakozási tárgyalások formális megkezdéséhez. Ukrajnának négy, Moldovának három feltételt kellett teljesítenie.
Megerősítjük, hogy a bizottság részéről úgy véljük, hogy a két ország minden lépést teljesített
– idézte a Reuters hírügynökség Ana Pisonerót, a bizottság bővítésért felelős szóvivőjét. Most már a tagállamokon a sor, hogy elfogadják a tárgyalások hivatalos megkezdéséhez szükséges keretmegállapodást – tette hozzá Pisonero. A megállapodás után az EU soros elnökének kell összehívnia a kormányközi konferenciát a csatlakozásra váró országokkal.
Most azt várjuk, hogy európai partnereink megtegyék a következő lépést
– kommentálta a bejelentést Telegram-bejegyzésében Denisz Smihal ukrán miniszterelnök.
Egy lengyel szakértő szerint azonban nem eszik olyan forrón a kását. Ukrajna csatlakozási folyamata akár egy évtizedig vagy még tovább is elhúzódhat.
Az első lépés a Pisonero által is említett keretmegállapodás, amely általánosságban meghatározza a tárgyalások irányvonalait és elveit – idézi Elzbieta Kacát, a Lengyel Külügyi Intézet munkatársát a WPolityce lengyel hírportál.
Ezt a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk, így Magyarország beleegyezésére is szükség van, amit nem lesz könnyű megszerezni – véli a szakértő, aki szerint a kisebbségi jogok és a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítása is előkerülhet a megbeszélések során.
A tárgyalási keretet az Általános Ügyek Tanácsának június 25-i ülésén tervezik elfogadni, és ha ez sikerül, a tervek szerint június végére már a kormányközi konferenciát is összehívnák mind Ukrajna, mind Moldova részére – jelezte Kaca.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a teljes tárgyalási folyamat – a tárgyalások decemberi megnyitásától a lezárásig számolva – legalább öt-tíz évig tarthat, de figyelembe véve az ukrán gazdaság szerkezetét és kihívásait, valószínűleg még ennél hosszabb időre lesz szükség – hangsúlyozta Kaca.
Az összesen 33 tárgyalási fejezet hat klaszterre oszlik, de az európai intézményeknek először el kell végezniük az úgynevezett átvilágítást, amelynek során a csatlakozásra váró országok jogrendszerének az uniós joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálják.
Kaca szerint az első klaszterről szóló tárgyalások megnyitására az optimista forgatókönyv szerint a lengyel soros elnökség alatt, 2025 első felében kerülhet sor. A tárgyalások lezárása után az Európai Bizottság véleményt ad ki az ország uniós tagságra való felkészültségéről.
Ennek alapján az uniós országok egyhangúlag döntenek majd a tárgyalások lezárásáról. Az Európai Parlamentnek is beleegyezését kell adnia a csatlakozáshoz. Ezt követően az EU-tagok és a tagjelölt ország aláírják és ratifikálják a csatlakozási szerződést
– magyarázta a folyamatot Kaca.
Ukrajna esetében külön kihívást jelent, hogy egyelőre senki sem tudja, hogy mikor és milyen feltételekkel érhet véget az országban több mint két éve dúló háború – mutatott rá a szakértő, aki szerint sok ország nem tudja elképzelni Ukrajna csatlakozását biztonsági garanciák, például a NATO-hoz való párhuzamos csatlakozás nélkül. Ehhez járul még az EU belső reformja körüli bizonytalanság, amelyet sokan a bővítés előfeltételének tekintenek.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a bizottság brüsszeli székházában 2024. március 20-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)
