Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást. A 28 éves listavezető lehet a párt miniszterelnök-jelöltje.
A harmadik helyen végzett szocialisták listavezetője, Raphaël Glucksmann szerint „a nemzetgyűlés feloszlatásával, akkor, amikor a saját pártja nehéz helyzetbe került, és a szélsőjobboldal tarolt az EP-választáson, Emmanuel Macron veszélyes játékot játszik”.
– A Jordan Bardella által követelt feloszlatás folt marad Emmanuel Macron ötéves ciklusán − mondta a szociáldemokrata politikus.
Az elnöki többség és maga a köztársasági elnök is bebizonyította, hogy teljesen képtelenek − és ez a ma esti döntés ismét megmutatta ezt − szembenézni történelmi felelősségükkel
− tette hozzá.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője ezzel szemben úgy vélte, hogy a köztársasági elnök „helyesen tette, hogy feloszlatta a nemzetgyűlést”. Jelezte azt is, hogy a pártja „nem fél a néptől”.
A jobbközép Köztársaságiak vezetője, Éric Ciotti úgy fogalmazott, hogy a feloszlatás volt „az egyetlen megoldás”. Megígérte, hogy pártja, amely az európai választásokon alig több mint hétszázalékos támogatottságot szerzett, a törvényhozási választásokon egyedül, saját „színekben” fog indulni, s nem kíván együttműködni vagy koalícióra lépni „a jelenlegi hatalommal, amely annyi kárt okozott Franciaországnak”.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és várhatóan 2027-es elnökjelöltje üdvözölte Emmanuel Macron bejelentését.
Készen állunk arra, hogy átvegyük a kormányzást, ha bizalmat szavaznak nekünk a következő választáson
− mondta.
Az államfő június 30-ra írta ki az új nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját.
Az elnöki szövetség már korábban elvesztette az abszolút többségét a parlament alsóházában, miután Emmanuel Macron 2022-es elnöki újraválasztása után alig hat héttel a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Tömörülés történelmi áttörést ért el, s 89 képviselői helyet szerzett meg az 577 fős alsóházban.
Egy decemberi felmérés azt mutatta, hogy ha akkor tartottak volna nemzetgyűlési választásokat, Marine Le Pen pártja már a többséget is meg tudta volna szerezni.
Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat. Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök „politikai társbérlete”, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.
A Nemzeti Tömörülés az exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 31,5 százalékát szerezte meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,5 százalék körül szavaztak.
A Szocialista Párt alig lemaradva, 14 százalék körüli eredménnyel a harmadik helyre került. Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 10,5 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,2 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,3 százalékot kapott.
Borítókép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) párt frakcióvezetője és Jordan Bardella pártelnök a párt párizsi eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én (Fotó: MTI/EPA/Andre Pain)
