Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat. Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök „politikai társbérlete”, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.
A Nemzeti Tömörülés az exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 31,5 százalékát szerezte meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,5 százalék körül szavaztak.
A Szocialista Párt alig lemaradva, 14 százalék körüli eredménnyel a harmadik helyre került. Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 10,5 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,2 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,3 százalékot kapott.
Borítókép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) párt frakcióvezetője és Jordan Bardella pártelnök a párt párizsi eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én (Fotó: MTI/EPA/Andre Pain)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!