Putyin szerint minden, Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani. Emellett, mint mondta, nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.
Természetesen teljes mértékben biztosítani kell az ukrajnai orosz ajkú polgárok jogait, szabadságát és érdekeit
– hangoztatta az orosz államfő egy nappal az Ukrajnáról Svájcban tartandó békekonferencia előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg.
– Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat
–mondta az orosz elnök, majd hozzátette:
– Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen megoldásra és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan is bejelenti a NATO-csatlakozás elutasítását, részünkről azonnal, még abban a percben elhangzik a parancs a tűz beszüntetésre és a tárgyalások megkezdésére.
Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni.
– Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is
– mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.
Az orosz elnök kijelentéseivel kapcsolatban Nógrádi György lapunknak úgy fogalmazott, hogy Putyin elképzelése az, hogy amit lehet, a Szovjetunióból vissza kell szerezni. Mint mondta, ez vonatkozik a volt ázsiai szovjet köztársaságokra, ez vonatkozik jelenleg Grúziára, Moldovára, Ukrajnára, és itt élet-halál harc van. Az orosz–ukrán kapcsolatokban Putyin elképzelése az, hogy a Krímről tárgyalni se hajlandó.
– Ahogy az orosz hadsereg megy előre jelenleg a frontokon nyilvánvaló, hogy csak az orosz elképzelések szerinti fegyverszünet és béke lehetséges. Látni lehet, hogy míg Ukrajnát támogatja a nyugati világ jelentős része, addig Oroszországot támogatja Kína, Korea, Irán és még nagyon sok ország a harmadik világból. A putyini elképzelés lényege, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, mert ezzel minden létező eurázsiai erőviszony fölborulna
– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, és azt is hangsúlyozta, hogy
semmilyen esélyt nem lát arra, hogy a Putyin által bemutatott feltételek után Ukrajna lemondjon a NATO-csatlakozásról. Zelenszkij ugyanis ma nem mondhat le a NATO tagságról, hiszen az egyik legfontosabb programja.
Emlékeztetett, „jelenleg a kijevi politika ki van szolgáltatva az amerikai, a brit és az európai uniós érdekeknek. Zelenszkij mozgástere rendkívül leszűkült, így jelenleg ahhoz, hogy az ország működjön, havi hárommilliárd dollárra van szüksége, ezt az összeget Nyugatról kapja”.
A megbeszélésen Putyin azt is hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.
– Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában
– hangoztatta Putyin.
Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával.
Putyin ugyanakkor kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.
Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.
– Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút
– fogalmazott Putyin.
– Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától
– mondta az orosz elnök.
Nógrádi György lapuknak úgy reagált, hogy ezt a háborút Oroszország kezdte el 2022 februárjában, de Ukrajna provokálta ki rengeteg kegyetlenséggel, amit 2014 után, miután Oroszország elfoglalta Krímet, a Donbaszban élő oroszokkal szemben végrehajtott.
– Tehát máshogy fogalmazva, alapvetően más koncepcióval rendelkezik jelenleg a Nyugat és Oroszország. A Nyugat koncepciójában az van benne, hogy itt van egy középhatalom, Ukrajna mérhetetlen kincsekkel, fantasztikusan értékes mezőgazdasági területekkel, iszonyúan fontos ásványkincsekkel, és azt meg kell szerezni. Ugyanez a cél orosz részről, tehát látszik az, hogy Ukrajna kapcsán az alapkoncepciója a Nyugatnak és Oroszországnak egymással jelenleg nem közelíthető
– jegyezte meg a szakértő.
Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina)
