A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Hogyan reagálhat Kijev Putyin békejavaslatára?

Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státust kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkva békefeltételeit ismertetve.

2024. 06. 14. 19:43
Vlagyimir Putyin orosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án. MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina Forrás: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Putyin szerint minden, Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani. Emellett, mint mondta, nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.

Természetesen teljes mértékben biztosítani kell az ukrajnai orosz ajkú polgárok jogait, szabadságát és érdekeit

– hangoztatta az orosz államfő egy nappal az Ukrajnáról Svájcban tartandó békekonferencia előtt, amelyre Oroszországot nem hívták meg.

– Amint Kijev beleegyezik az eseményeknek a ma javasoltakhoz hasonló menetébe, beleegyezik csapatainak teljes kivonásába a Donyecki Népköztársaságból, a Luhanszki Népköztársaságból, valamint Zaporizzsja és Herszon megyékből, és ténylegesen megkezdi ezt a folyamatot, készek vagyunk haladéktalanul megkezdeni a tárgyalásokat

–mondta az orosz elnök, majd hozzátette: 

– Amint Kijev kijelenti, hogy készen áll egy ilyen megoldásra és megkezdi a csapatok tényleges kivonását ezekből a régiókból, valamint hivatalosan is bejelenti a NATO-csatlakozás elutasítását, részünkről azonnal, még abban a percben elhangzik a parancs a tűz beszüntetésre és a tárgyalások megkezdésére.

Kijelentette, hogy Oroszország ebben az esetben szavatolja az ukrán egységek és alakulatok akadálytalan és biztonságos visszavonulását. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „akár holnap” tárgyalóasztalhoz ülni.

– Megértjük mindemellett a jogi helyzet sajátosságát, de ott legitim hatóságok vannak, még az (ukrán) alkotmánnyal összhangban is

– mondta Putyin, az ukrán parlamentet nevezve meg törvényesnek a végrehajtó hatalom képviselőivel szemben.

Az orosz elnök kijelentéseivel kapcsolatban Nógrádi György lapunknak úgy fogalmazott, hogy Putyin elképzelése az, hogy amit lehet, a Szovjetunióból vissza kell szerezni. Mint mondta, ez vonatkozik a volt ázsiai szovjet köztársaságokra, ez vonatkozik jelenleg Grúziára, Moldovára, Ukrajnára, és itt élet-halál harc van. Az orosz–ukrán kapcsolatokban Putyin elképzelése az, hogy a Krímről tárgyalni se hajlandó.  

– Ahogy az orosz hadsereg megy előre jelenleg a frontokon nyilvánvaló, hogy csak az orosz elképzelések szerinti fegyverszünet és béke lehetséges. Látni lehet, hogy míg Ukrajnát támogatja a nyugati világ jelentős része, addig Oroszországot támogatja Kína, Korea, Irán és még nagyon sok ország a harmadik világból. A putyini elképzelés lényege, hogy Ukrajna nem lehet a NATO tagja, mert ezzel minden létező eurázsiai erőviszony fölborulna

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, és azt is hangsúlyozta, hogy 

semmilyen esélyt nem lát arra, hogy a Putyin által bemutatott feltételek után Ukrajna lemondjon a NATO-csatlakozásról. Zelenszkij ugyanis ma nem mondhat le a NATO tagságról, hiszen az egyik legfontosabb programja.

Emlékeztetett, „jelenleg a kijevi politika ki van szolgáltatva az amerikai, a brit és az európai uniós érdekeknek. Zelenszkij mozgástere rendkívül leszűkült, így jelenleg ahhoz, hogy az ország működjön, havi hárommilliárd dollárra van szüksége, ezt az összeget Nyugatról kapja”.

A megbeszélésen Putyin azt is hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.

– Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában

– hangoztatta Putyin.

Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával. 

Putyin ugyanakkor kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.

Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.

– Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút

– fogalmazott Putyin.

– Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától

 – mondta az orosz elnök. 

Nógrádi György lapuknak úgy reagált, hogy ezt a háborút Oroszország kezdte el 2022 februárjában, de Ukrajna provokálta ki rengeteg kegyetlenséggel, amit 2014 után, miután Oroszország elfoglalta Krímet, a Donbaszban élő oroszokkal szemben végrehajtott. 

– Tehát máshogy fogalmazva, alapvetően más koncepcióval rendelkezik jelenleg a Nyugat és Oroszország. A Nyugat koncepciójában az van benne, hogy itt van egy középhatalom, Ukrajna mérhetetlen kincsekkel, fantasztikusan értékes mezőgazdasági területekkel, iszonyúan fontos ásványkincsekkel, és azt meg kell szerezni. Ugyanez a cél orosz részről, tehát látszik az, hogy Ukrajna kapcsán az alapkoncepciója a Nyugatnak és Oroszországnak egymással jelenleg nem közelíthető

– jegyezte meg a szakértő.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.