Hogyan reagálhat Kijev Putyin békejavaslatára?

Ukrajnának semleges, katonai blokkon kívüli és atommentes státust kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken az orosz külügyminisztérium vezetőségével tartott megbeszélésen Moszkva békefeltételeit ismertetve.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án. MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina Forrás: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina

A megbeszélésen Putyin azt is hangsúlyozta, hogy nem a konfliktus befagyasztására, hanem annak végleges lezárására irányuló békejavaslatot terjesztett elő. Arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus folytatódása esetén a helyszíni realitások meg fognak változni, és akkor „a tárgyalások feltételei is mások lesznek”.

– Úgy vélem, Oroszország egy olyan opciót javasol, amely lehetővé teszi, hogy valóban véget lehessen vetni a háborúnak Ukrajnában. Vagyis a történelem egy tragikus oldalának átlapozására szólítunk fel. És még ha ez nehéz is, fokozatosan, lépésről lépésre, de kezdjük el helyreállítani a bizalmi és jószomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között, valamint egész Európában

– hangoztatta Putyin.

Beszédében arra is kitért, hogy 2022 márciusában Oroszország még beleegyezett volna Herszon és Zaporizzsja visszaadásába, de, mint mondta, a népszavazás nyomán ezek a területek már Oroszországhoz tartoznak, és ez a kérdés szóba sem kerülhet. Emlékeztetett arra, hogy Moszkva nyolc éven át nem ismerte el a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” függetlenségét, mert meg akart állapodni Ukrajnával. 

Putyin ugyanakkor kifejezte Oroszország készségét a párbeszédre a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetben való partnereivel, valamint a nyugati, köztük az európai államokkal, hogy megkezdjék az eurázsiai biztonság oszthatatlan rendszerének létrehozását.

Határtalan kalandorsággal vádolta meg azokat a nyugati politikusokat, akik a legnagyobb atomfegyver-arzenállal rendelkező Oroszország stratégiai legyőzésére szólítanak fel.

– Elfogadhatatlanul közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút

– fogalmazott Putyin.

– Az Európát fenyegető veszély nem Oroszországtól ered, az európaiakra a legfőbb veszélyt az Egyesült Államoktól való kritikus és egyre növekvő, már-már totális függőségben rejlik a katonai, a politikai, a technológiai, az ideológiai és az információs szférában. Európát egyre inkább a globális gazdasági fejlődés perifériájára szorítják ki, a migráció és más akut problémák káoszába süllyesztik, megfosztják nemzetközi szubjektivitásától és kulturális identitásától

 – mondta az orosz elnök. 

Nógrádi György lapuknak úgy reagált, hogy ezt a háborút Oroszország kezdte el 2022 februárjában, de Ukrajna provokálta ki rengeteg kegyetlenséggel, amit 2014 után, miután Oroszország elfoglalta Krímet, a Donbaszban élő oroszokkal szemben végrehajtott. 

– Tehát máshogy fogalmazva, alapvetően más koncepcióval rendelkezik jelenleg a Nyugat és Oroszország. A Nyugat koncepciójában az van benne, hogy itt van egy középhatalom, Ukrajna mérhetetlen kincsekkel, fantasztikusan értékes mezőgazdasági területekkel, iszonyúan fontos ásványkincsekkel, és azt meg kell szerezni. Ugyanez a cél orosz részről, tehát látszik az, hogy Ukrajna kapcsán az alapkoncepciója a Nyugatnak és Oroszországnak egymással jelenleg nem közelíthető

– jegyezte meg a szakértő.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagállami vezetőit tömörítő Legfelsőbb Eurázsiai Gazdasági Tanács ülésén Moszkvában 2024. május 8-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Jevgenyija Novozsenyina)