Lengyelországban az ARC Rynek i Opinia, Ukrajnában az InfoSapiens végzett egyidejű felmérést 16–26 éves fiatalok között a témában, melyet a Do Rzeczy hetilap ismertetett.
A lengyel Egyesült Jobboldal csaknem egy évtizedes kormányzása és patrióta szellemű nevelési céljai ellenére a vizsgálat azt mutatja, hogy a hazafiság a fiatalok számára inkább az állam jólétéről való gondoskodást jelenti (becsületes munka, adófizetés, állampolgári kötelességek teljesítése), valamint bizonyos viselkedési szabályok betartását a szimbolikus térben (történelmi emlékezet, hagyományok ápolása, nemzeti ünnepek megtartása), semmint arra való készséget, hogy harcoljanak és akár életüket adják a hazájukért
– olvasható a jelentésben. A lengyel társadalomban él az a meggyőződés, hogy a fiatalok készek lennének harcolni a hazájukért külső támadás esetén. A felmérés azonban egészen más képet mutat. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a lengyel Önkéntes Területvédelmi Erőknél (WOT) hétszeresére nőtt a jelentkezők száma. Nagy különbség mutatkozik viszont a fegyveres erőkhöz történő csatlakozás, illetve a harci cselekményekben való részvétel iránti készségben. Lengyelországban a fiatalok 36 százaléka válaszolt igennel vagy „inkább” igennel az utóbbi kérdésre, miközben Ukrajnában ugyanennek a korosztálynak csaknem fele hajlandó fegyverrel harcolni a hazájáért.
Érdekes különbség figyelhető meg a fiatal férfiak és nők hozzáállásában: a lengyel fiatalemberek 44, míg az ukránok 51 százaléka csatlakozna a fegyveres erőkhöz, miközben a fiatal lengyel nőknek csak 28 százaléka lenne hajlandó erre az ukrán fiatal nők csaknem 50 százalékával szemben.
A két szomszéd ország fiataljai a szülőföld iránti ragaszkodásban is különböznek egymástól. Miközben az ukrán fiatalok 59 százaléka nem tudja elképzelni életét a hazáján kívül, a lengyelek körében ez az arány csak 41 százalék. Igaz, utóbbiak a viszonylagos biztonság feltételei között mérlegelik ezt a lehetőséget, nem kell lelkifurdalást érezniük azért, hogy magára hagyják hazájukat a bajban – mutatnak rá a felmérés készítői.
Mindkét országban megkérdezték a fiatalokat a szomszéd népek iránti viszonyukról is. Kiderült, hogy a lengyelek nem táplálnak különösebb bizalmat szomszédjaik iránt. Utóbbiak közül még a cseheket és a szlovákokat tartják a leginkább barátinak (55, illetve 53 százalék), míg Németországot 34 százalékuk minősítette barátságosnak 24 százalék ellenkező véleménnyel szemben. Ukrajnát csak 34 százalékuk tekinti baráti országnak, viszont 24 százalékuk nem.
Az ukrán fiatalok teljesen másképp tekintenek Lengyelországra, amelyet 75 százalékuk az Ukrajna iránt legbarátibb országnak nevezett. A második helyen Németország áll 69 százalékos kedveltséggel. A Németországot barátságtalannak tartó ukrán fiatalok aránya 6, a lengyeleké 8 százalékot tesz ki.
Az ukrán fiatalok 48 százaléka jónak vagy nagyon jónak tartja a lengyel–ukrán viszonyt. A lengyel fiatalok e tekintetben szkeptikusabbak: csak 23 százalékuk nyilatkozott így.
Különbség mutatkozik abban is, hogy hogyan vélekednek egymásról a két ország fiataljai. A lengyelek 16 százaléka „barátságtalannak” minősíti ukrán kortársait, míg ukrán részről senki sem nyilvánított ilyen véleményt a lengyelekről. A fiatal ukránok 24 százaléka „barátnak” tekinti a lengyeleket, viszont a lengyeleknek csak 8 százaléka nyilatkozott így az ukránokról.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
