Macron eltaktikázta?

Tegnap tartották Franciaországban az előre hozott kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulóját. Elemzők szerint a voksolás legfőbb tétje, hogy a felmérések élén álló Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget.

2024. 06. 30. 19:19
MACRON, Emmanuel; MACRON, Brigitte
Le Touquet-Paris-Plage, 2024. június 30.
Emmanuel Macron francia elnök és felesége, Brigitte Macron leadja szavazatát az elõrehozott parlamenti választások elsõ fordulójában Le Touquet-Paris-Plage településen 2024. június 30-án. A több mint 49 millió választópolgár a francia parlament, a nemzetgyûlés alsóházának 577 képviselõjét választja meg öt évre.
MTI/EPA/Reuters pool/Yara Nardi
Fotó: Yara Nardi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Soós Eszter Patronella Franciaország-szakértő ennek kapcsán lapunknak elmondta, 90 százalék feletti esélye van, hogy az RN lesz a legnagyobb párt, a kérdés az, hogy lesz-e abszolút többsége, esetleg talál-e még szavazatokat az alsóházban, tud-e kormányozni. 

– Ha nem, akkor a következő évben egy, a mainál instabilabb Franciaországgal számolhatunk, ami a problémákkal küzdő Németország mellett Dél- és Közép-Európa számára egyfajta hatalmi lehetőség lehet, de az unió egészének az erejét kifelé semmiképpen nem növeli

– emelte ki. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha a Nemzeti Tömörülés kormányozni tud, akkor az a miniszteri tanácsi erővonalakra lehet hatással, a jogalkotási agendát tolhatja némiképp jobbra, de az állam- és kormányfői csúcsokon hozott döntésekben továbbra is Emmanuel Macron elnök lesz a résztvevő.

Az előre hozott választásokat Emmanuel Macron azután jelentette be, hogy pártja igen rosszul szerepelt az európai parlamenti választásokon. Az elnöki tábor már az elmúlt két évben is csak relatív többséggel rendelkezett a nemzetgyűlésben, s a törvények megszavazásához alkalmi szövetséget kellett kötnie; a költségvetést és a nyugdíjreformot pedig az alkotmány egyik cikkelye alapján szavazás nélkül tekintette elfogadottnak.

– Macron eredetileg számíthatott arra, hogy a mérsékelt baloldaliakat magához tudja húzni, és akkor a Lázadó Franciaország és a Nemzeti Tömörülés ellen a mérsékeltek vezető erejeként léphet fel. Ha volt ilyen számítása, nem jött be, mert a szocialisták szövetséget kötöttek a Lázadókkal, így kialakult egy nagy baloldali tömb, és Macronék a centrumban harmadik helyre szorultak

– fejtette ki Soós Eszter Petronella. A szakértő azt is megjegyezte, hogy ha a Nemzeti Tömörülés kormányra kerül, azt Macron tekintheti „taktikai vereségnek”, ami 2027-re, az elnökválasztásra ismét a centrumot erősíthetné, feltéve, ha úgymond elhasználódik a Nemzeti Tömörülés a kormányzásban. Ennek ugyanakkor némileg ellentmond, hogy hallani arról, hogy 2025-ben ismét feloszlatnák a nemzetgyűlést. 

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök és felesége, Brigitte Macron leadja szavazatát az előre hozott parlamenti választások első fordulójában Le Touquet-Paris-Plage településen 2024. június 30-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Yara Nardi)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.