Nagy a tülekedés Josep Borrell helyéért

Az Európai Unió jelenlegi külügyi főképviselője, a spanyol Josep Borrell az EP-választás után nem indul újra a pozícióért, amire viszont több politikus, köztük volt és jelenlegi miniszterelnökök is szemet vetettek. Ha közülük valaki sikerrel járna, akkor a pozíció 2009-es létrehozása óta először tölthetné be azt korábbi kormányfő.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Bár a főképviselő elnököl az EU külügyminiszteri ülésein és képviseli az uniót a G7 és G20 külügyminiszteri ülésein, a hangzatos cím ellenére viszonylag kevés hatalommal rendelkezik – mutat rá a Politico brüsszeli hírportál. Ennek ellenére főleg a kisebb országok politikusai jó lehetőséget látnak benne, de olyanok is kacsintgatnak felé, akiknek hazájukban véget érhet a politikai pályafutása.

Josep Borrell, az Európai Unió jelenlegi kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az uniós „táncrend” szerint mivel az Európai Bizottság elnöki pozícióját valószínűleg a legnagyobb erő, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje kapja, a tanácsét pedig várhatóan a szocialisták, a külügyi főképviselői posztra a Renew tagjait látja legvalószínűbbnek a brüsszeli hírportál, amely több lehetséges jelöltet is felsorolt.

Közülük az első helyre Kaja Kallas észt miniszterelnököt tette, aki a lapnak nyilatkozó bennfentesek szerint Emmanuel Macron francia elnök támogatását is élvezi. Ellene szól azonban, hogy nem minden tagállamnak tetszik az általa képviselt erősen oroszellenes álláspont, és tartanak attól, hogy az orosz–ukrán háború fényében a világ többi részét elhanyagolná.

Az esélyesek közé számíthat Alexander De Croo belga miniszterelnök is, akinek a kormányát valószínűleg elsöpri az EP-voksolással egy időben tartott parlamenti választás. Épp ez nehezíti meg a dolgát: egyáltalán nem biztos, hogy az új kormány őt szeretné majd jelölni uniós biztosi pozícióra, ráadásul akadt már belga a három legfontosabb pozíció egyikén.

Szintén belga a következő potenciális főképviselő-jelölt, Sophie Wilmes korábbi kormányfő és külügyminiszter, aki 2022-ben férje betegsége miatt mondott le. Vele kapcsolatban azt hozzák fel ellenérvként, hogy bár indult az EP-választáson, valószínűleg inkább a belga belügyekre koncentrál, és az európai szerepvállalást inkább ugródeszkának szánja a hazai politikába, sőt akár a miniszterelnöki bársonyszékbe való visszatérésre.

Xavier Bettel luxemburgi külügyminiszter neve is felmerült az esélyesek között, azonban az ország Jean-Claude Juncker személyében korábban már adott bizottsági elnököt az EU-nak, és Bettel ellen szól az is, hogy sokan nem tartják kellően diplomatikusnak.

Felmerült egy másik jelenlegi külügyminiszter, a lengyel Radek Sikorski jelölése is. Ugyan a Tusk-kormány tárcavezetője a pletykák szerint az EU első védelmi biztosa lehet, állítólag a külügyi főképviselői vagy a (jelenleg a magyar biztos, Várhelyi Olivér által betöltött) bővítési biztosi pozíció is érdekelné. A mellette érvelők szerint igen hatékonyan kommunikál, viszont EPP-s, nem Renew-s, ami komolyan csökkenti az esélyeit, amennyiben az EPP megkapja a bizottsági elnöki tisztséget.

Micheal Martin korábbi ír kormányfő is felmerült a pozícióval kapcsolatban, a Politico szerint azonban ellene szól Írország semlegessége, valamint az, hogy az ország nem nyújtott katonai támogatást Ukrajnának.

Mint arról beszámoltunk, nem feltétlenül csak a fenti politikusok vetettek szemet Josep Borrell megüresedő posztjára, hanem Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke is, aki ráadásul jó viszonyt ápol a jelenlegi főképviselővel. Az uniós bennfentesek azonban kevés esélyt látnak arra, hogy sikertörténetnek nehezen nevezhető ténykedése, és az év elején belengetett lemondása körüli botrány után még egy esélyt kapna a belga politikus.

Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)