Nem csupán Franciaország számára lesz jelentős az előre hozott választás, amelynek első fordulójára június 30-án kerül sor. Az ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, ráadásul atomfegyverrel is rendelkezik, így az Európai Unió és a NATO számára sem közömbös a voksolás kimenetele – mutat rá a Politico brüsszeli hírportál.
A francia választási rendszer sajátosságaiból adódóan nem egyszerű megjósolni a mandátumok lehetséges eloszlását.
A rendszer nem arányos, a képviselők 577 egyéni kerületből kerülnek be a nemzetgyűlésbe. Ha egy kerületben az első fordulóban senki sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát, a július 7-én sorra kerülő második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző mellett továbbjut minden olyan jelölt, aki a regisztrált szavazók száma 12,5 százalékának megfelelő szavazatot.
Minél nagyobb a részvételi arány, annál nagyobb az esély rá, hogy több körzetben is három jelölt csap össze a második fordulóban.
Bár Emmanuel Macron francia elnöknek az volt a célja az előre hozott választás kiírásával, hogy megállítsa a jobboldal előretörését, úgy tűnik, ennek épp ellenkezője történhet. Macron koalíciója a jelenlegi 250 képviselőről akár száz mandátum alá is visszaeshet, és még az is kérdés, hogy egyáltalán hány körzetben tudnak bejutni a jelöltjeik a második fordulóba.
Ezzel szemben a Nemzeti Tömörülés és a vele szövetséges Köztársaságiak akár 195-245 képviselőt is küldhetnek az új nemzetgyűlésbe. A jelenlegi 89 mandátumhoz képest ez óriási győzelem lenne. Viszont az európai parlamenti választás megmutatta, hogy a párt olyan városokban is győzött, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt.
A többséghez 289 mandátumra lenne szüksége a Nemzeti Tömörülésnek. Ha ezt sikerül biztosítani, Macronnak nem lesz más választása, mint kinevezni miniszterelnökké a párt elnökét, Jordan Bardellát, aki a legfiatalabb kormányfő lenne a francia történelemben.
Mint arról beszámoltunk, a Köztársaságiakkal való szövetség mellett Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a szintén jobboldali Visszahódítás párttal is megbeszélést folytatott, de abból végül nem született megállapodás. Azonban nem csupán a jobboldal fogott össze, hanem a négy baloldali párt is bejelentette új szövetségét, amelynek keretében 546 körzetben indítanak közös jelöltet. A szakértők 190-235 mandátumot jósolnak nekik, azonban
a pártok (és vezetőik) között fennálló ellentétek a választások után ugyanúgy szétrobbanthatják az összefogást, mint az 2022 után is történt.
Borítókép: Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) nemzetgyűlési frakcióvezetője és a párt elnöke, Jordan Bardella (Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)
