Az ország történetében az ötödik EP-választáson a részvételi arány 34,38 százalékos volt, ami ugyan európai uniós átlagban, valamint a más szlovákiai választások részvételi arányához képest alacsonynak számít, de jóval magasabb az összes eddigi szlovákiai EP-választás részvételi arányánál. Szlovákiában korábban uniós szinten rendszerint a legalacsonyabbnak bizonyult a voksolás részvételi aránya, öt évvel ezelőtt nem egészen 23 százalékos, 2014-ben pedig mindössze 13 százalékos volt.
A mostani választáson 23 politikai csoportosulás indult az összesen megszerezhető 15 EP-képviselői helyért, közülük ötnek sikerült mandátumot szereznie, ami eggyel kevesebb, mint öt éve, és hárommal kevesebb, mint tíz évvel korábban.
A legtöbb mandátumot, szám szerint hatot az ellenzéki liberális-progresszív Progresszív Szlovákia (PS) szerezte meg a leadott voksok 27,8 százalékával, és nekik így az eddiginél kettővel több képviselőjük lesz Brüsszelben. A második helyen a legerősebb szlovák kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány végzett a voksok 24,7 százalékát megszerezve, s így ráerősítettek EP-képviseletükre, ahol öt mandátumuk lesz az eddigi három helyett.
A harmadik legjobb eredményt – a voksok 12,5 százalékát megszerezve – a parlamenten kívüli, radikális nemzeti-konzervatív Köztársaság (Republika) érte el, nekik két képviselőjük lesz az EP-ben. Egyaránt hét százalék körüli szavazatot kapott, így egy-egy mandátumot szerzett a várakozásoknál gyengébben szereplő második legnagyobb kormánypárt, a korábban Peter Pellegrini megválasztott köztársasági elnök által vezetett Hang (Hlas-SD) és a parlamenti ellenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH).
A felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének ezúttal sem sikerült bejutnia az EP-be, a Magyar Szövetség a leadott voksok 3,9 százalékát szerezte meg.
A mandátumszerzésre korábban esélyesnek tartott szlovákiai pártok közül az EP küszöbén kívül maradt még az eddig két EP-képviselővel rendelkező, parlamenti ellenzéki liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és Igor Matovic korábbi miniszterelnök pártja, a Szlovákia (Slovensko) is.
A Progresszív Szlovákia vezetői pozitív hírként és sikerként értékelték az általuk elért eredményt, úgy vélve, hogy győzelmük azt mutatja: az Európa-pártiságra voksolt a választók zöme.
Az Irány vezetői sikernek, illetve a kormány és az általa folytatott szuverén politika mandátumának megerősítéseként értékelték az eredményt, rámutatva: a nemzeti és a konzervatív erők szerezték meg a voksok többségét, ami azt mutatja, hogy a választók többsége változást akar az Európai Parlamentben.
A Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián és a párt listavezetője, Berényi József egyaránt megköszönte választóiknak a részvételt és a rájuk leadott voksokat. Berényi József a Ma7.sk felvidéki magyar hírportálnak nyilatkozva az általuk elért eredményt egyértelmű kudarcnak nevezte.
Mivel a magyarságot a szlovák pártok nem támadják, meggyengült a közösségünk politikai immunrendszere. Ez a folyamat várhatóan folytatódni fog, még inkább aláásva az etnikai politizálás lehetőségeit
− fogalmazott Berényi József.
Borítókép: Michal Simecka, a Progresszív Szlovákia ellenzéki párt vezetője leadja szavazatát az európai parlamenti választásokon egy pozsonyi szavazóhelyiségben 2024. június 8-án (Fotó: MTI/EPA/Jakub Gavlak)
