A novemberi amerikai elnökválasztáshoz mérhető jelentősége lehet a világ számára a franciaországi előre hozott nemzetgyűlési választásoknak – szögezi le John Lichfield, az Independent brit napilap korábbi párizsi tudósítója a Politico brüsszeli hírportálon megjelent véleménycikkében. A szerző szerint a Nemzeti Tömörülés fenyegetést jelent a nyugati liberális rendre.
Lichfield szerint Emmanuel Macron francia elnök számára ez nem egyszerű vereség lesz, de alapjaiban törli el a nevével fémjelzett, piacvezérelt reformokon alapuló politikát.
Pedig Macron volt az, aki megpróbálta megerősíteni az EU-t és „új, fenntartható egyensúlyt” igyekezett elérni Európa és az Egyesült Államok között – siratja a francia államfőt Lichfield. Azt nem teszi hozzá, hogy az is Macron volt, aki az egész kontinenst belerántotta volna az orosz–ukrán háborúba, amikor többször is nyugati csapatok Ukrajnába küldését szorgalmazta.
Mivel a jobbközép és a balközép értelmezhetetlen mértékben összezsugorodott, a következő időszakban két politikai erő fogja meghatározni a francia közéletet: a széttagolt, de a választásokra újabb összefogással próbálkozó bal- és a jobboldal.
A szerző megjegyzi, hogy még a Nemzeti Tömörülés győzelme sem jelentene feltétlenül kormányra kerülést is, ugyanis a párt elnöke és egyben miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella elmondta, hogy csak abban az esetben vállalja a kormányalakítást, ha meglesz a nemzetgyűlési többséghez szükséges 289 mandátum.
Ha sikerül kormányt alakítania, akkor viszont előáll az a helyzet, ami az elmúlt fél évszázad francia történelmében mindössze háromszor: a (2027-ig még hatalomban lévő) elnök más politikai oldalhoz tartozna, mint a nemzetgyűlési többség, a miniszterelnök és a kormány – márpedig hiába minősül elnöki rendszernek a francia berendezkedés, az alkotmányos hatalom nagy része bizony az utóbbiak kezében összpontosul.
Lichfield írásában elismeri, hogy a franciák nem ok nélkül dühösek az elnökre, hiszen a megélhetési költségek magasak, a bérek alacsonyak, a bűnözés és a bevándorlás „elszabadult”, a költségvetési hiány az egekben van, a közszolgáltatások pedig az összeomlás határán táncolnak.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Nemzeti Tömörülés megszilárdította vezető pozícióját, a pártot a választók 33 százaléka támogatja – idézte az Odoxa felmérését a Bloomberg amerikai hírportál. Egy másik kutatás 35 százalékra méri a jobboldali erő támogatottságát.
A francia választási rendszer sajátosságai miatt nehéz előrejelezni, hogy hogyan oszlanak majd meg a mandátumok, hiszen Franciaországban nincs listás szavazás, a képviselők 577 egyéni választókerületből kerülnek be a nemzetgyűlésbe, így a helyi erőviszonyok is szerepet játszhatnak az egyes mandátumok sorsában.
Borítókép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) párt frakcióvezetője beszél és Jordan Bardella pártelnök (Fotó: MTI/EPA/Andre Pain)
