The New York Times: válságban az ukrán sajtószabadság

„Egy nagy lépés vissza: Ukrajnában a sajtószabadság beszűkülése miatt egyre nagyobb az aggodalom” címmel közölt írást a The New York Times. A Tűzfalcsoport elemzése.

Stansstad, 2024. június 15. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békekonfrencia nyitóülésén a svájci Luzern közelében fekvõ Stansstadban 2024. június 15-én. MTI/AP/Keystone/Michael Buholzer Fotó: Michael Buholzer

Az újságírók szerint a média egyre nagyobb korlátozásnak és nyomásnak van kitéve Volodimir Zelenszkij elnök kormánya részéről, hozzátéve, hogy az intézkedések túlmutatnak a háborús biztonsági szükségleteken.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békekonfrencia végén tartott sajtóértekezleten a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án (Fotó: MTI/AP/Keystone/Alessandro Della Valle)

A liberális lap szerint a 2022. februári orosz inváziót megelőzően és 1991-es függetlensége óta Ukrajna hosszú időn át tolerálta a pluralista médiakörnyezetet, több, az ellenzéki és kormánypárti pártokhoz tartalmilag igazodó televíziós csatornával, valamint a független hírcsatornákkal. Szerintük ennek a kényes egyensúlynak a fenntartása a háború egyik kihívása volt.

Az ukrán újságírók nagyrészt elfogadták a háborús szabályokat, amelyek tiltják a csapatmozgások vagy állások, az orosz rakétacsapások helyszíneinek és a katonai veszteségekről szóló beszámolóknak a közzétételét, mivel a nemzetbiztonság érdekében szükségesnek tartották az intézkedéseket.

A Tűzfalcsoport elemzése rámutat arra is, hogy az újságírók bizonyos szintig elismerték az öncenzúrát is, és visszatartották a kormányt bíráló tudósításokat, hogy ne ássák alá a morált, vagy hogy a korrupcióról szóló hírek ne tántorítsák el a külföldi partnereket a segélyek küldésétől.

Időközben a Detector Media nevű ukrán médiafigyelő szervezet egy nemrégiben készült elemzésében megállapította, hogy idén január és április között a műsort készítő csatornák egyike sem hívta meg az ellenzéki Európai Szolidaritás párt tagjait. 

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint a program „példátlan szintű ellenőrzést tett lehetővé a főműsoridős televíziós hírek felett” Ukrajnában.

A Detector Media kiszámolta, hogy januártól áprilisig a teljes médiapaletta vendégeinek mintegy 70 százalékát a Zelenszkij vezette Nép Szolgája politikai párt tagjai tették ki, miközben a parlamenti helyek alig több mint felét birtokolják.

Emellett az ukrán hatóságoknak nemritkán feszült a kapcsolata a nyugati hírszolgálatokkal, különösen a The Times című brit lappal. 

A The New York Times megemlíti, hogy a jelenlegi rendszer bezárta az ellenzéki csatornákat, és optimista riportokat sugárzott még akkor is, amikor a harcok elhúzódtak, így a legtöbb ukrán most azt mondja, hogy nem bízik a hírekben.

A helyzet tehát inkább romlott; korábban arról számolt be a Tűzfalcsoport, hogy a háború kitörését követően előbb az ellenzéki, egytől egyig békepárti televíziós csatornákat és weboldalakat záratta be, majd pedig a hozzájuk köthető ellenzéki pártokat is betiltatta az ukrán elnök sajtóhírek szerint.

Rendkívül rossz körülményekről számol be az ukrán sajtószabadság helyzetét illetően egy közelmúltban készült jelentés is. A Democratic Initiatives Foundation felmérése szerint az ukrán újságírók 95 százaléka gondolja úgy, hogy hazája tömegmédiáját a cenzúra uralja. 

Emellett a megkérdezettek 47 százaléka vélekedik akként, hogy a szólásszabadságot és az újságírói tevékenységet fenyegető legnagyobb veszély a hatóságok általi beavatkozás.

A mostani mutatók még a – szintén nem túl biztató – 2019-es állapotokhoz képest is visszaesésnek számítanak. Ugyanakkor az ukrán vezetés közelmúltbeli döntéseinek fényében a lehangoló eredmények nem tekinthetők meglepetésnek – olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrajnai békekonfrencia nyitóülésén a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban 2024. június 15-én (Fotó: MTI/AP/Keystone/Michael Buholzer)