Ha meg lehetne határozni a német kormánykoalíció túlélésének árát, az nagyjából negyvenmilliárd euró körül lenne. A szakértők szerint Olaf Scholz kancellárnak és koalíciós partnereinek ilyen mértékben kell csökkenteni a szövetségi kiadásokon ahhoz, hogy betömjék a 2025-re tervezett költségvetési lyukat. A német baloldali koalíció három pártja – amelyek együttesen a szavazatok mindössze 31 százalékát szerezték meg az európai parlamenti választásokon – számára katasztrofális európai választási eredmények után Scholz kormányának túlélése attól függhet, hogy a pártok képesek lesznek-e nagyobb összecsapások nélkül költségvetési megállapodásra jutni.
Vagy összeszedjük magunkat, vagy hagyjuk az egészet veszni
– mondta Tim Klüssendorf, a pénzügyi bizottság szociáldemokrata parlamenti képviselője a Politico lapnak. A kormánypártokon belül széleskörű egyetértés van abban, hogy a súlyosan meggyengült koalíció nem élhet túl egy újabb éles vitát a költségvetésről, mint tavaly, miután a német legfelsőbb bíróság bombasztikus döntése hatvanmilliárd eurós lyukat ütött az ország pénzügyein. Az ítélet korlátozta a kormány lehetőségét arra, hogy pénzt vegyen fel a speciális alapokból, amelyeket az alkotmányos adósságfék megkerülésére hoztak létre.
Az ítélet következményei még ma is kísértik a kormánykoalíciót, és arra kényszerítik a kormánypártokat, hogy 2025-re jelentősen csökkentsék a szövetségi kiadásokat. Robert Habeck gazdasági miniszter, Christian Lindner pénzügyminiszter és Scholz várhatóan július elejére, a Bundestag nyári szünete előtt áll elő a költségvetés tervezetével. Mivel a koalíciót megviseli a kínos választási eredmény – és a konzervatív ellenzéki vezetők előre hozott választásokat követelnek –, politikai jövőjük valószínűleg attól függ, hogy sikerül-e megállapodásra jutniuk.
A koalíción belüli eltérő politikai prioritások miatt azonban egy olyan megállapodás megkötése, amellyel mindenki elégedett lesz, kevéssé tűnik valószínűnek. A baloldali kormánypártok – a szociáldemokraták és a zöldpártiak – tagjai határozottan ellenzik a szociális programokat érintő megszorításokat, és a szigorú kiadási szabályok lazítását támogatják, míg a szabad demokraták ragaszkodni akarnak ezekhez a szabályokhoz. A pártok politikai gyengesége ráadásul azt jelenti, hogy a frakciók valószínűleg megkettőzik alapvető – és gyakran egymásnak ellentmondó – politikai prioritásaikat, hogy megpróbálják bázisukat összefogni. A dolgok jelenlegi állása szerint a koalíciós pártoknak kevés mozgástere van a költségvetési manőverezésre a 2025-re előirányzott mintegy 450 milliárd eurós költségvetésben.
A szövetségi költségvetés csaknem felét végső soron a szociális kiadásokra és a nyugdíjtámogatásokra zárolják, ami azt jelenti, hogy a kiadások csökkentésének mozgástere nagyon korlátozott
– mondta Moritz Schularick, a Kieli Világgazdasági Intézet elnöke. – A több tíz milliárdos megszorítások elérése lehetetlen lenne a szociális kiadások csökkentése nélkül – tette hozzá.
Megszorítások küszöbén
A szociáldemokraták képviselői azonban óva intettek az ilyen megszorításoktól.
Az ország szociális kohéziójának rovására megszorító költségvetés nem jöhet létre, és nem is fog
– mondta Kevin Kühnert, az SPD főtitkára a hónap elején újságíróknak. Hozzátette, hogy a költségvetési megállapodás egyfajta rövid távú tesztet jelent, hogy a koalíció képes-e még együttműködni.
Az egyik legfontosabb vitás kérdés a védelemmel kapcsolatos, és azzal, hogy miként lehet pénzt találni Scholz ígéreteinek kifizetésére, amelyek szerint Németország újjáépíti a hadsereget, és a jövőben teljesíti a NATO-kiadási célt, a GDP két százalékát. Boris Pistorius védelmi miniszter azt mondta, hogy 2025-ben mintegy 6,5 milliárd eurónyi további katonai kiadásra lesz szükség ahhoz, hogy a kormány védelmi kötelezettségvállalásait teljesíteni lehessen. Ezen ígéretek finanszírozása érdekében azt javasolta, hogy a védelmi kiadásokat egy külön alapból, Németország rendes költségvetésén kívülről fizessék, azzal érvelve, hogy a német polgároknak alkotmányos joguk van a biztonsághoz.
Háborús kifogások
Annalena Baerbock zöldpárti külügyminiszter szintén azzal érvel, hogy az orosz–ukrán háború vészhelyzetnek minősül, és ezzel indokolja az adósságfék felfüggesztését a katonai kiadások finanszírozása és Kijev támogatása érdekében.
Mi lehet nagyobb vészhelyzet, mint ez a háború Európa közepén?
– tette fel a kérdést a Süddeutsche Zeitung című német lapnak adott interjújában. – Végzetes lenne, ha néhány év múlva azt kellene mondanunk, hogy megmentettük az adósságféket, de elvesztettük Ukrajnát – tette hozzá.
Christian Lindner pénzügyminiszter azonban elutasította azt az elképzelést, hogy a védelmi kiadások egy külön alapból származzanak, és a pártja is elítélte az adósságfék megkerülésére vagy reformjára irányuló kísérleteket.
Bosszant, hogy az SPD soha nem hagy ki egy alkalmat sem, hogy ismételten megkérdőjelezze az adósságfék betartását
– mondta a Politiconak Claudia Raffelhüschen FDP-s parlamenti képviselő, aki a költségvetési és pénzügyi bizottságban ül. – A megszüntetéséhez kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, ami nem fog megtörténni – tette hozzá. A megoldhatatlannak tűnő konfliktus ellenére a kormánykoalíció vezetői azt mondják, hogy el fogják kerülni azt a fajta elhúzódó viszályt, amely csak növelné az előrehozott választások kiírását, ahogyan az Franciaországban történik.
A legnagyobb szívesség, amit a liberális demokrácia ellenségeinek itthon és külföldön tehetnénk, az lenne, ha egy másik európai demokrácia előre hozott választásokba bocsátkozna
– mondta Baerbock.
Borítókép: A szociáldemokraták vezette német szövetségi kormánykoalíció ismét a szakadék szélére került (Fotó: AFP/RALF HIRSCHBERGER)
