A nemi diszfória miatt egészségügyi ellátást kereső gyermekek és fiatalok számának növekedése a „Født i feil kropp” („Rossz testben született”) című családi műsorral kezdődött Norvégiában, amelyet 2014-ben sugároztak az országban, írja Kathrine Larsen pszichiátriai nővér a Nettavisen című lapban megjelent cikkében – hívja fel rá a figyelmet a Document norvég hírportál.
Larsen véleménye szerint a dolgok ma már túl messzire mentek, és sok fiatal nem tudja, mit csinál, amikor nemet akar változtatni.
„Manapság egyre több olyan esetet látunk, amikor a lányok fiúvá akarnak válni, a fiúk pedig lánnyá. A TikTok és a YouTube pedig tele van a nemileg összezavarodott fiatalok videóival. Ezek a videók segítenek világos képet alkotni a nemváltásról, és arra ösztönöznek, hogy megkérdőjelezzük identitásunkat. Ez olyan ragályos hatást kelt, amely sokak szerint egészségtelen” – írja a nővér.
Larsen arra is rámutat, hogy a nemváltással kapcsolatban ma már nem szabad rámutatni a tényekre, mert az valakit megbotránkoztathat.
Sokan félnek hangosan kimondani, amit gondolnak, nehogy megbántsanak valakit és politikailag inkorrektek legyenek. Mert pozitívan kell viszonyulnunk ehhez a »trendhez«. Ha nem vagyunk azok, akkor üldözni fognak minket, és etikátlannak és erkölcstelennek bélyegeznek. Nem vagyok egyedül ezzel a gondolattal, és a véleménynyilvánítás szabadsága nem szabad, hogy bárkit is elhallgattasson
– írja.
Larsen kiemeli, hogy a nemi diszfória romantizálása még a tantervbe is bekerült, és
a norvég iskolák ma arra bátorítják a gyerekeket, hogy megkérdőjelezzék, kik is ők valójában.
„Aggasztó, hogy az ilyen oktatási program, valamint a legnagyobb kiadók tankönyvei ma már egy új felfogás mutatnak be arról, hogy mi is a nemiség valójában. A mai iskolákban a tanulók nem szakmailag megalapozott ismereteket kapnak, ami káros lehet” – írja a nővér.
Rámutat, hogy sok transznemű ember küzd mentális betegségekkel, és hogy Svédország, amely korábban úttörő volt a nemi identitást megerősítő kezelésben, mára szigorított. „Egyre több embert látunk, aki megbánja a nemváltoztatását. Sok vészjelző lámpa villog” – fogalmaz.
Az ápolónő keményen fellép a mai társadalommal szemben, amely szerinte „tapsol a valóság tagadásának és az önmagunkban való bizonytalanságnak”. „Ha mindenki az lehet, akinek »érzi« magát, akkor egy etikátlan, nem praktikus és kontraproduktív kiindulópontot kapunk a mindannyiunk által keresett stabilitáshoz. Lehet, hogy részben ez az oka annak, hogy a szorongás és a depresszió olyan gyakori a mai fiatalok körében?” – teszi fel a kérdést Larsen befejezésül.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
