– A Patrióták Európáért frakció szakmai vezetője, szóvivője az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságában. Ez nagyon is ismerős terep Önnek. Mik a várakozásai a munkával kapcsolatban?
– A fejlesztési bizottság az Európán kívüli fejlesztéspolitikával foglalkozik. Én már nyolcadik éve itt dolgozom. Az itt eltöltött évek világossá tették, hogy ez a bizottság Európa biztonsága szempontjából kulcsterületeket foglal magába. A hatékony fejlesztéspolitikához szorosan köthető a migráció kérdése. A migrációs nyomás jelentős csökkentése, a migrációs folyamatok lassítása csak az elmúlt évekhez képest hatékonyabb fejlesztéspolitikával történhet. Ennek alapja, hogy az adott országban, régióban, településen biztonság legyen. Ennek nem csak katonai jelentése van: a biztonság jelenti az élethez, az oktatáshoz, a gyógyításhoz való hozzáférést is. Lehet még egyszerűbben fogalmazni: ahol – az előbb említett szempontok alapján – nincs biztonság, ott megáll az élet. Az emberek pedig nem élni, hanem túlélni akarnak. Ezt az állapotot kell megakadályozni az adott ország vezetőivel és egyházaival közösen. Százszor olcsóbb az együttműködés helyi formáit megvalósítani, mint a tömeges migráció következményeit finanszírozni. Ki szeretném emelni az oktatás szerepét. Évtizedes tapasztalat, hogy ez jelenti a legeslegnagyobb kihívást. A XXI. századhoz igazodó oktatás Afrika nagy részén hiányzik.
– Hogyan érintette az, hogy a fejlesztési bizottság alakuló ülésén a baloldal megakadályozta az alelnöki pozícióját, ami a parlamenti szokásjog szerint Önt, a Patrióták Európáért frakció képviselőjét illette volna meg?
– Személyesen nem érintettek meg a történtek. Az viszont felháborít, hogy az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciójának képviselői azért nem kapják meg a jogszerűen nekik járó pozíciókat, mert a baloldali többség politikai ügyekben nem ért velük egyet. Ezt életveszélyes gyakorlatnak tartom az európai demokrácia szempontjából. A Patrióták Európáért frakció kemény munkába kezdett, mert ennek az ügynek a végére kell járni, jogi útra kell terelni a történteket.
Ilyen értelemben tehát nem az én vagy a frakciónk kudarca, ami történt, hanem az Európai Parlamentnek mint intézménynek a kudarcáról van szó.
A szakbizottsági pozíciók kiosztása egy korábban kidolgozott és elfogadott rendszer alapján történik, amely szerint az Európai Parlamentben a választási eredményeket tükröző elosztási rendszert kell alkalmazni. Ez sérült esetünkben. A jogsértőknek pedig felelniük kell.
– Milyen érzés a Patrióták Európáért soraiban ülni több évtizedes európai néppárti (EPP) munka után?
– A politikai közösségem és a miniszterelnök iránti bizalom vezetett a Patrióták Európáért frakcióhoz való csatlakozáshoz. Az Európai Néppárton belüli munka előnye az volt, hogy ez egy több évtizedes, bejáratott módszerekkel és intézményi gyakorlattal rendelkező pártcsalád. Ugyanakkor az ideológiai törésvonalak miatt az ember egy ideje már érezte, hogy ez így nem fog menni. A Patrióták Európáért frakcióban azt a lehetőséget látom, hogy ténylegesen egyensúly jöjjön létre a tagállamok és az Európai Unió mint intézményrendszer között.
Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy egy olyan nemzetek fölötti világ épül, ami az európai polgárok akaratával megy szembe.
Számomra ennek az ellensúlyát jelenti a Patrióták Európáért. Lehetőségünk van arra, hogy az EP harmadik legnagyobb politikai csoportjaként egy normális és polgárbarát, a tagállamok együttműködésén nyugvó Európáért dolgozzunk.
– Tehát könnyű volt az elválás az EPP-től?
– Kereszténydemokrata kollégák elvétve akadnak ma is ott, a személyes kapcsolatok miatt nem nevezném könnyűnek. Politikailag ugyanakkor nem volt fenntartható a helyzet. Hosszú folyamatok vezettek az elválásig. Meggyőződésem, hogy a KDNP elment a falig. Nem találtunk kompromisszumos megoldást, de ez nem rajtunk múlt.
– Mit vár a következő évektől európai parlamenti képviselőként?
– Demokráciadeficittel küzdünk. Ez a folyamat rendkívül veszélyes, mert az emberek egy idő után okkal kérdezik, tulajdonképpen miért is van szükség az Európai Parlamentre?
Szerintem igenis jó intézményi lehetőség az Európai Parlament, hiszen egy keretet ad, ahol az európai nemzetek együtt dolgozhatnak egy szélesebb, európai közjóért. Ami meghatározza a következő időszak munkáját, az a háború és a béke kérdése. Európa biztonságáról és jövőjéről van szó.
A nemzeti és az európai szuverenitás is veszélyben van, ezeket meg kell erősíteni. Mind az Egyesült Államoknak, mind pedig Oroszországnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy európai befolyását növelje. Arról fog szólni a következő időszak, hogy ezt a helyzetet miként lehet érdemben kezelni, és Európa geopolitikai súlyát növelni.
Borítókép: Hölvényi György, a KDNP EP-képviselője az Európai Parlament brüsszeli épületében 2024. július 24-én (Fotó: MTI/Purger Tamás)
