Sárközy Miklós szerint érdemes megfigyelni azt is, Irán egyes tartományaiban melyik jelöltekre szavaztak a választók. Az összesítésekből ugyanis az derült ki, a félig azeri, félig kurd Peszeskján nagy győzelmet aratott Irán etnikai kisebbségeinek körében. azaz például Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsán tartományokban, az iráni kurdok lakta régiókban, a Zagrosz-hegységben, valamint Beludzsisztán tartományban. „Ezek mind-mind vagy etnikailag, vagy vallásilag, vagy mindkét esetben kisebbségi területek. Általában véve rosszabb az életszínvonal, és etnikailag nincsenek meg a jogaik a perzsákkal szemben” – magyarázta.
Egy olyan országban, ahol a lakosság 45 százaléka valamilyen etnikai kisebbség tagja, ez számít
– hangsúlyozta a szakértő.
Dzsalili pedig elsősorban a mélyen vallásos régiókban aratott győzelmet, például az olyan nagyvárosokban, mint Iszfahán vagy Mesed.
Ki lehet Irán következő elnöke?
A szakértő szerint péntekig az a kérdés, hogy Peszeskján és Dzsalili közül kinek vannak olyan tartalékai, akiket még mozgósítani tudnak a második fordulóra. Az e heti voksolásból ketten estek ki, név szerint Mohammed Baker Kalibaf, Teherán korábbi polgármestere, valamint Musztafa Purmohammadi volt belügyminiszter, akik azonnal beálltak Dzsalili mögé. Sárközy Miklós viszont hozzátette, hogy bár Peszeskján mellé nem állt be politikai erő, viszont maga mellett tudhatja a Z generáció fiataljait, a városi nőket, a Mahsza Amíni-tüntetések résztvevőit, és általánosságban a 30 év alattiakat, különösen a diplomás értelmiségieket, egyetemistákat – ők viszont nem igazán akarnak részt venni a szavazáson.
Nagy kérdés, hogy péntekig Peszeskján mivel tudja meggyőzni őket
– tette hozzá.
