Irán nukleáris programja és Izrael-politikája – ezért fontos az iráni elnökválasztás
Egyik félnek sem sikerült abszolút többséget szereznie, így péntekre kiírták az iráni elnökválasztás második fordulóját, melyen már csupán két jelölt közül választhatnak a szavazók. Noha ezúttal a szavazási arány rekordalacsony volt, előrejelzések szerint a második fordulóban már többen el fognak menni voksolni. Irán vezetője Ali Hámenei ajatollah, ugyanakkor az elnöknek is fontos szerepe van, a jelenlegi nemzetközi politikai helyzetben három témában is meghatározó lehet utóbbi személye, beleértve a nukleáris programot. A Magyar Nemzetnek Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Khayrion-központ vezető kutatója beszélt az iráni elnökválasztás kilátásairól és annak fontosságáról.
Egy iráni nő leadja voksát Teheránban az elnökválasztáson 2024. június 28-án. Forrás: AFP/Middle East Images/Khoshiran
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Irán nukleáris programja, az Izrael körüli ügyek és az amerikai elnökválasztás az a három téma, melyek ügyében meghatározó az iráni elnök személye – vázolta fel lapunk megkeresésére Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Khayrion-központ vezető kutatója, akivel a múlt pénteki elnökválasztás eredményeiről beszélgettünk. Ebrahim Raiszi államfő május 19-én bekövetkezett halála után ugyanis elnökválasztást írtak ki a perzsa országban, melyet pénteken meg is tartottak.
Az első fordulóból Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter került ki győztesként a voksok 42,5 százalékával, második helyen pedig az ultrakonzervatív Szaíd Dzsalili egykori nukleáris tárgyaló végzett 38,7 százalékkal.
Rekordalacsony részvétel az iráni elnökválasztáson
Sárközy Miklós kiemelte, a köztársaság fennállása, azaz 1979 óta az idei elnökválasztáson volt a legalacsonyabb a részvételi arány, mindössze 39,9 százalék, körülbelül 25 millióan mentek el szavazni. A szakértő szerint a rendkívül alacsony szám mögött az áll, hogy elsősorban a városi, nem annyira vallásos közösség részéről van egyfajta elfordulás a rendszertől, különösen a Mahsza Amíni-ügy, az azt követő tüntetések, a hatósági erőszak, valamint a korábbi reformista kormányok sikertelensége miatt.
Azt mondják, hogy aki ma a választáson indul, és aki szavaz, az ennek a rendszernek a továbbélését segíti, még akkor is, ha reformista jelöltről van szó
– ismertette az iráni közvéleményt.
Today’s videos and photos of voting stations in #Iran show that, except for the supporters of the Islamic regime, Iranians in all the cities did not participate in presidential election and the voting stations are almost empty all day long. In some videos poll workers are… pic.twitter.com/6NC3hqJ7Ff
Az elemző arról is beszélt, a választás előtt többen bojkottra szólítottak fel, köztük a Nobel-békedíjat kapott Nargesz Mohammadi iráni emberi jogi aktivista, valamint a 2009-ben az elnöki székért induló, ám azóta házi őrizetben lévő Mir-Hosszein Muszavi egykori miniszterelnök. Sárközy Miklós azonban arra számít, a második fordulóban magasabb lesz a részvételi arány, ami többek közt annak is köszönhető, hogy csupán két jelöltre lehet szavazni.
Sárközy Miklós szerint érdemes megfigyelni azt is, Irán egyes tartományaiban melyik jelöltekre szavaztak a választók. Az összesítésekből ugyanis az derült ki, a félig azeri, félig kurd Peszeskján nagy győzelmet aratott Irán etnikai kisebbségeinek körében. azaz például Kelet- és Nyugat-Azerbajdzsán tartományokban, az iráni kurdok lakta régiókban, a Zagrosz-hegységben, valamint Beludzsisztán tartományban. „Ezek mind-mind vagy etnikailag, vagy vallásilag, vagy mindkét esetben kisebbségi területek. Általában véve rosszabb az életszínvonal, és etnikailag nincsenek meg a jogaik a perzsákkal szemben” – magyarázta.
Egy olyan országban, ahol a lakosság 45 százaléka valamilyen etnikai kisebbség tagja, ez számít
– hangsúlyozta a szakértő.
Dzsalili pedig elsősorban a mélyen vallásos régiókban aratott győzelmet, például az olyan nagyvárosokban, mint Iszfahán vagy Mesed.
Ki lehet Irán következő elnöke?
A szakértő szerint péntekig az a kérdés, hogy Peszeskján és Dzsalili közül kinek vannak olyan tartalékai, akiket még mozgósítani tudnak a második fordulóra. Az e heti voksolásból ketten estek ki, név szerint Mohammed Baker Kalibaf, Teherán korábbi polgármestere, valamint Musztafa Purmohammadi volt belügyminiszter, akik azonnal beálltak Dzsalili mögé. Sárközy Miklós viszont hozzátette, hogy bár Peszeskján mellé nem állt be politikai erő, viszont maga mellett tudhatja a Z generáció fiataljait, a városi nőket, a Mahsza Amíni-tüntetések résztvevőit, és általánosságban a 30 év alattiakat, különösen a diplomás értelmiségieket, egyetemistákat – ők viszont nem igazán akarnak részt venni a szavazáson.
Nagy kérdés, hogy péntekig Peszeskján mivel tudja meggyőzni őket
– tette hozzá.
Maszúd Peszeskján volt egészségügyi miniszter támogatói Teheránban 2024. június 30-án Fotó: Morteza Nikoubazl / AFP/NurPhoto
A politikus kampányát felidézve Sárközy Miklós elmonda, Peszeskján korábban olyanokat mondott, hogy betartatja majd a nőkre vonatkozó hidzsábtörvényt, de erőszakkal senkit sem lehet inhumánus módon megrendszabályozni. Hangsúlyozta, még a Mahsza Amíni-mozgalom egyik ikonikus dalát is lejátszotta kampányában. Az első forduló eredményei ellenére Dzsalili, aki korábban Irán nukleáris főtárgyalója volt, továbbra is jó esélyekkel indul.
Miért fontos az iráni elnök személye?
Irán első embere a legfelsőbb vezető, azaz az ajatollah. A posztot Ali Hámenei tölti be 1989 óta, ugyanakkor az elnök személye is fontos, elsősorban három üggyel kapcsolatban – mutatott rá Sárközy Miklós. A szakértő kiemelte, kritikus ponthoz érkezett az iráni nukleáris program, az Izrael körüli ügyek (a Gázai övezet és a libanoni Hezbollah kapcsán) szintén napirenden vannak, emellett közeledik az amerikai elnökválasztás is.
Ha a külpolitikát nézzük, akkor az iráni elnöknek nagy szerepe van, ráadásul a második fordulóba bekerült két jelölt egészen ellentétes álláspontot képvisel: míg Peszeskján a Nyugattal való békülékenyebb hangnemet sürgeti, Dzsalili azt hangoztatja, Teherán nem engedhet semmit sem az atomprogramból.
Márpedig Hámenei már 85 éves, akivel ha valami történne, a mostani iráni elnök személye szerepet játszhat a következő ajatollah kiválasztásában. Hámenei egyébként Dzsalili oldalán áll, ám az sem kizárt, hogy egyik fia, Modzstaba Hámenei legyen az utódja.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
