Iráni elnökválasztás: Pezeskian győzelmével újra tárgyalóasztalra kerülhet az atomalku

Az iráni elnökválasztás második fordulóját is megtartották pénteken, a másnap közölt eredmények értelmében Maszúd Pezeskian lett a perzsa ország elnöke a május végén helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raiszi után. A Magyar Nemzet megkeresésére Sárközy Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a Khayrion-központ vezető kutatója értékelte az eredményeket, a szakértőt továbbá arról is kérdeztük, Pezeskian győzelme mit jelent bel- és külpolitikai szempontból, valamint hogy hogyan alakulhatnak az iráni–amerikai kapcsolatok, az Egyesült Államokban ugyanis már nagy erőkkel készülnek az őszi elnökválasztásra.

Maszúd Pezeskian iráni elnökjelölt, volt egészségügyi miniszter (k), miután szavazott az iráni elnökválasztás második fordulójában Gáleh Haszan Hánban 2024. július 5-én. Fotó: - Forrás: MTI/EPA

A szakértő elmondta, a második fordulóra Pezeskiannak többek között az etnikai kisebbségeket – elsősorban az azeri törököket – sikerült mozgósítania, különösen magas volt a szavazók száma Nyugat-Azerbajdzsán tartományban, mely egyúttal a negyedik legaktívabban szavazó régió lett. Hozzátette: Jazd tartományban is kiemelten magas volt a voksolók száma, 70 százalékos részvételi arányt mértek.

Mit jelent Pezeskian elnöksége Irán számára?

Maszúd Pezeskian 1954. szeptember 29-én született Mahabad városában, Irán azeriak és kurdok lakta Nyugat-Azerbajdzsán tartományában, édesapja azeri, édesanyja pedig iráni. Tanulmányait Tabrizban, az Orvostudományi Egyetemen végezte, szívsebészetre specializálódott. Pályafutása során részt vett az iráni–iraki háborúban – emelte ki a The Guardian brit napilap. A politikába már az 1990-es évek végén bekapcsolódott: 1997-ben egészségügyi miniszterhelyettes volt, 2001 és 2005 között pedig egészségügyi és orvosoktatási miniszter. A következő években számos alkalommal képviselte Tabrizt a parlamentben, 2016 és 2020 között pedig parlamenti alelnök volt.

Pezeskiannak erőssége a belpolitika

– hangsúlyozta lapunknak Sárközy Miklós.

Result of the Fourteenth Presidential Election of the Islamic Republic of Iran, July 6th, 2024.
Masoud Pezeshkian, Ninth President Elect of the Islamic Republic of Iran. pic.twitter.com/Yo6gshrJvp

— PTV News (@PTVNewsOfficial) July 6, 2024

Hogy mi várható elnöksége alatt, arra már voltak utalások a kampányidőszakban is. Pezeskian beszélt például arról, hogy az iráni szunniták jogfosztottságát meg kell szüntetni, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint nem viselhetnek hivatalokat. Kampányának másik fő témája nők jogai voltak, melyek között említette, hogy a hidzsábviselést nem kell megszüntetni, de nem is szabad brutális erőszakkal megrendszabályozni azokat a nőket, akik leveszik a fejkendőt. A szakértő hozzátette, Pezeskian beszélt továbbá a korrupcióról, valamint látja a gazdasági nehézségeket is. Sárközy Miklós viszont kiemelte, a megválasztott iráni parlamentben az ultrakonzervatívok és a radikálisok vannak többségben, ami azt jelenti, az elnök aligha fog tudni támaszkodni a parlamentre.

Hogyan alakulhat az iráni külpolitika az elnökválasztás után?

Az iráni külpolitikát tekintve a nukleáris program, valamint az izraeli háború élvez prioritást, miután viszont Pezeskiannak a belügyek számítanak erősségének, a külügyminiszternek rendkívül fontos szerepe lesz a jövőben. Sárközy Miklós szerint Mohammad Dzsavád Zaríf térhet vissza a tárca élére, aki előtte 2013 és 2021 között, Hasszán Rohani elnöksége alatt volt a perzsa ország külügyminisztere, ez idő alatt nagy szerepet játszott a 2015-ös atommegállapodás (JCPOA) létrejöttében.

Márpedig az új iráni államfő kampánya alatt arról is beszélt, az egyezmény újrakötésére fognak törekedni – amit egyébként Dzsalili végig, még az elnökjelölti viták alatt is elutasított, mondván, akkoriban Iránt folyamatos ellenőrzés alatt tartotta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, sértve az ország szuverenitását.

Szaíd Dzsalili elnökjelölt szavaz az iráni elnökválasztás második fordulójában Varáminban 2024. július 5-én. Fotó: MTI/EPA

Az atomprogram körüli ügyek rendezése márpedig prioritás lehet, tekintve, hogy befolyással lehet az Irán elleni szankciók feloldására.

Pezeskian azt vallja, nem elegek a keleti – Kínával, Oroszországgal és a szomszédos országokkal fennálló – kapcsolatok

– magyarázta Sárközy Miklós, aki szerint a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak Teherán nyugati kapcsolatai, beleértve az Egyesült Államokat és az Európai Uniót.

A szakértőt arról is kérdeztük, mire lehet számítani az október 7-e óta tartó izraeli háború esetében, melybe az Irán által támogatott fegyveres csoportok – a libanoni Hezbollah, valamint a jemeni húszik – is beszálltak. Sárközy Miklós elmondta, az Irán-proxykat nem az elnök, hanem a Forradalmi Gárda irányítja, így kérdésessé válik, hogy ha a Gázai övezetben sikerülne kieszközölni egy tűzszünetet, északon a Hezbollah is megállna-e.

At Iran's Pezeshkian rally, the crowd proudly broke into a Grey Wolf salute! 🐺🇮🇷

pic.twitter.com/m3j6puJ4r3

— Daily Turkic (@DailyTurkic) July 5, 2024

Javulhatnak az iráni–amerikai kapcsolatok?

Hamarosan egy újabb elnökválasztásra fog figyelni a világ: november 5-én az Egyesült Államok elnökéről fognak dönteni a szavazók. A felmérések azt jelzik, a republikánus Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba, leváltva a demokrata Joe Bident – utóbbinak azonban még az indulása sem biztos, ugyanis már pártján belül is egyre hangosabbak kritikusai, akik szerint mást kellene indítani a voksoláson. Minden bizonnyal az elnökválasztás eredménye az iráni–amerikai kapcsolatokra is hatással lesz, melyek jelenlegi állás szerint meglehetősen rosszak.

Pezeskian és Zarif erőssége az lesz, hogy képesek lesznek Iránt retorikailag konstruktív partnernek bemutatni

– mutatott rá Sárközy Miklós, aki szerint Zariffal vagy egy hozzá közel álló személlyel sokat nyerhet Teherán, beleértve az ország visszatérését a nyugati diplomáciába.

Borítókép: Maszúd Pezeskian iráni elnökjelölt, volt egészségügyi miniszter, miután szavazott az iráni elnökválasztás második fordulójában Gáleh Haszan Hánban 2024. július 5-én (Fotó: MTI/EPA)