Sorosék a Trump-merénylet előtt shortolták a Truth Socialt

Egyetlen nappal a Donald Trump volt amerikai elnök ellen elkövetett merényletkísérlet előtt egy Sorosékhoz köthető cég Trump Truth Social platformjának árfolyamesésére játszott a tőzsdén, több millió részvényt shortolva. A milliárdos tőzsdespekuláns által finanszírozott szervezetek mindent elkövetnek, hogy ellehetetlenítsék a konzervatív hangokat a közösségi médiában.

Soros György magyar származású amerikai üzletember (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

2024. július 12-én az Austin Private Wealth LLC, a Soros György nevéhez fűződő Vanguardhoz és a BlackRockhoz kötődő társaság jelentős short pozíciót helyezett el a Donald Trump Truth Social platformjához kapcsolódó DJT-részvények 12 millió darabjára, valamint 34 millió részvényre. Ez a lépés mindössze egy nappal a Trump elleni merénylet előtt történt − írja legfrissebb elemzésében a Tűzfalcsoport. Ezeknek a shortoknak az időzítése és mérete felkeltette a gyanút, illetve olyan spekulációnak adott teret, hogy a cég előzetesen tudhatott a merényletről. A helyzet széles körű találgatásokat váltott ki, és vizsgálatot igényel.

BREAKING🚨🚨

A company called Austin Private Wealth LLC shorted 12,000,000 shares of $DJT via a put option. The filing date is July 12th, the day before the assassination attempt.

They have around $1 Billion in assets under management and this is by far the largest put placed.… pic.twitter.com/9ZehBexdFK

— Champagne Joshi (@JoshWalkos) July 17, 2024

A Times of India beszámolója szerint egy texasi székhelyű befektetési társaság, az Austin Private Wealth (APW) vizsgálat alá került egy olyan bejelentés miatt, amelyet közvetlenül a Donald Trump amerikai elnökjelölt ellen elkövetett sikertelen merényletkísérlet előtt tettek. A vállalat hevesen tagadta a vádakat, miszerint tizenkétmillió Trump Media & Technology Group (TMTG) részvényt próbált shortolni, és az esetet egy elírásnak tulajdonította.

A shortolás egy olyan pénzügyi stratégia, amelynek lényege, hogy kölcsönvesznek egy értékpapírt, eladják a nyílt piacon, majd később alacsonyabb áron visszavásárolják, hogy visszaadják a hitelezőnek, így a különbözetből hasznot húznak. Ez a gyakorlat gyakran azt a meggyőződést jelzi, hogy a részvény értéke csökkenni fog.

Trump a pennsylvaniai Butlerben tartott beszédet egy nagygyűlésen, amikor egy merénylő több lövést adott le rá, amelyek súrolták a fülét, megöltek egy hallgatót és megsebesítettek két másikat. Az esetet megelőző napon az APW 12 millió TMTG-részvényre vonatkozó eladási opciót nyújtott be az amerikai tőzsdefelügyelethez (SEC), ami úgy tűnt, hogy a vállalat értékének zuhanására fogadást jelent, ha Trumpot megölik.

A Bloomberg egyik terminálján az eladási opcióról készült screenshotok, képernyőképek a közösségi médiában terjedtek el, de a nap folyamán eltűntek. Egyesek azt feltételezték, hogy az APW-nek jelentős részesedése van a Vanguard és a BlackRock alapokban, ami Soros Györgyhöz és a Rothschild családhoz köti őket, tovább szítva a gyanút.

A BlackRockkal való kapcsolat még ellentmondásosabbá vált, amikor kiderült, hogy az állítólagos lövöldöző a befektetési óriás reklámjában szerepelt. A BlackRock ezt követően visszavonta a reklámot, és a merényletet „visszataszítónak” és „szörnyűnek” nevezte.

Változó befektetési portfólió közösségimédia-profillal

Az előzőektől nem független információ, hogy tőzsdei beszámolók szerint az egyik legjelentősebb változás Soros részesedéseiben az elmúlt években az volt, hogy az alap jelentősen növelte befektetését a BlackRockban, a világ legnagyobb vagyonkezelő cégében. Soros mintegy 60 százalékkal növelte pozícióját, a második negyedév végén összesen 12 983 részvényt tartott. A BlackRock mintegy hatbillió dollárnyi vagyont felügyel.

A milliárdos Soros György, a Soros Fund Management kapcsán jelentős változásokat eszközölt a részvényállományában, derül ki az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelethez néhány éve benyújtott 13F bejelentésből. Soros a a Facebook (FB), az Apple (AAPL) és a Twitter (TWTR) részvényeit preferálta; ugyanakkor a milliárdos egyidejűleg csökkentette pozícióit az Amazon.com (AMZN) és az Alphabet (GOOGL) részvényekben.

Az, hogy Soros a világ legnépszerűbb közösségimédia-vállalatait „vásárolta fel”, figyelemre méltó, de nem különösebben meglepő. A Facebook, az Apple és az X (Twitter) mind olyan kiemelkedő jelentőségű részvények, amelyek rendszeresen megjelennek a legjobb fedezeti alapok portfólióiban szerte az országban. Soros több mint 159 ezer Facebook-részvényt vásárolt, közel 31 millió dollár értékben.

Figyelemre méltó, hogy Soros nagy összegeket fektetett be a zenei streaming iparágba is. A Soros Fund Management több mint 728 ezer darab Spotify Technology SA (SPOT) részvényt vásárolt, jelenleg több mint 122 millió dollár értékben. Ugyanakkor az iroda 7,12 millió darab Pandora Media Inc. (P) részvényt vásárolt fel, valamivel több mint 56 millió dollár értékben. 

Összességében Soros több mint 178 millió dollárt fektetett be a két népszerű zenei streamingszolgáltatásba.

Hagyományos média- és közösségimédia-kontroll Soros módra

Nemrégiben számoltunk be arról, hogy milyen mértékű befolyásra tett szert Soros a hagyományos médiában. A Soros médiabirodalom globális hatósugara azt jelenti, hogy emberek millióihoz jut el. Ez hihetetlen befolyást biztosít számára. Az általa finanszírozott számos csatornán havonta több mint 330 millió emberhez jutnak el világszerte a riporterek, írók és bloggerek. Az amerikai népszámlálás becslése szerint az Egyesült Államok teljes lakossága alig kevesebb, mint 310 millió fő.

Az is már régóta ismeretes, hogy a Facebook úgynevezett „fellebbezési tanácsában” is javarészt a milliárdos spekuláns emberei foglalnak helyet. Emellett létezik egy munkaanyag, amely egyértelmű bizonyítékként szolgál arra, hogy a nagy techcégek összedolgoznak annak érdekében, hogy a közösségimédia-felületeiken politikai okokból elhallgattassák a felhasználóikat. A 49 oldalas dokumentumot David Brock, a Media Matters alapítója mutatta be mintegy száz demokrata párti donornak 2017 januárjában, Trump hivatalba iktatásának hétvégéjén egy floridai golfhotelben. 

Az említett szervezetről korábbi cikkünkben is beszámoltunk, jelentős támogatásban részesülnek Sorostól, arról nem is beszélve, hogy már az elindulásuk óta pénzeli őket a spekuláns az általa alapított Democracy Alliance szervezeten keresztül (liberális finanszírozók klubja), amely az elindulásban is segítette őket. Maga a memorandum, mely a „Democracy Matters: Strategic Plan for Action” (A demokrácia számít: stratégiai akcióterv) címet viseli, Trump legyőzésének tervét mutatta be, ehhez akart Brock pénzügyi támogatást gründolni. Utólag olvasva a dokumentumot 

világosan kirajzolódik, hogy pénzt és energiát nem kímélve dolgoztak, sőt még mindig dolgoznak a megvalósításán.

A dokumentumot olvasva kirajzolódik a tervük lényege: úgy akarják legyőzni Trumpot és a Republikánus Pártot, hogy korlátozzák vagy teljesen ellehetetlenítik a konzervatív tartalmak terjesztését a digitális térben. A teljes memorandum itt olvasható, a terjedelem okán csak szemezgetünk belőle.

A terv kivitelezésében elsősorban részt vevő szervezetek:

Media Matters: Soros a kezdetek óta bábáskodik a szervezetnél, jelentős támogatást is adott nekik. David Brock alapította 2004-ben, azzal a céllal, hogy a konzervatív újságírókat és sajtóorgánumokat kritizálja, meglehetősen agresszív módon. Több olyan szervezettől kapott támogatást, illetve kötöttek azokkal partnerségi megállapodást, amelyeket Soros támogat. Ilyenek a Tides Alapítvány, a Democracy Alliance, a MoveOn.org vagy a Center for American Progress.
American Bridge: a Media Matters elnöke és a terv kifundálója, David Brock hozta létre. Sorostól több millió dollárt kaptak, ő a legnagyobb pénzügyi támogatójuk. Demokrata jelöltek támogatásával és „ellenzékkutatással” foglalkozó politikai szervezet. A republikánus jelölteket nemcsak online, hanem fizikailag is követik és megfigyelik. 
Citizens for Responsibility and Ethics in Washington (CREW): ez a szervezet is David Brockhoz köthető, 2014-ben foglalta el az igazgatótanácsi széket, melyet 2016-ig töltött be. A magát „pártfüggetlennek” tartó CREW tisztviselőinek nagy része a Demokrata Párthoz kötődik és jelentős pénzeket kapott Sorostól a Nyílt Társadalom Alapítványokon (OSF), a Tides Alapítványon és a már említett Democracy Alliance-csoporton keresztül. Fő feladatuk jogi eljárásokat kezdeményezni a republikánusok, konzervatívok, de különösen a Trumpék ellen. Ezt annyira komolyan vették, hogy már az első hivatalba lépése után pár nappal indítottak is egy eljárást. 

Egy 2018-as hivatalos jelentés szerint több munkavállalójukat a Media Matters is foglalkoztatja.

Shareblue: bár a memorandumban ezen a néven fut, azóta átkeresztelték, új neve pedig The American Independent, vagyis Amerikai Független.
Ennek a négy szervezetnek az adózási papírjaik alapján ugyanott van a székhelye. 

Mivel mindegyiknek köze van David Brockhoz (és nyilván Soroshoz is), nem meglepő, hogy konzervatív körökben a hozzá köthető szervezeti hálózatot Brocktopusnak csúfolják.

A Media Matters munkatársai a dokumentum szerint találkoztak a Facebook vezetőségével, hogy megvitassák, hogyan szorítsák vissza a „fake news”-jelenséget. Segítségül adtak nekik egy részletes leírást, hogy melyik jobboldali Facebook-oldalak terjesztik a legtöbb hamis információt (szerintük hamisat). A Facebook ezt követően az „álhírek” elleni küzdelem jegyében megváltoztatta az algoritmusát. 

Ennek a következménye azonban az lett, hogy jelentősen csökkent a konzervatív oldalak látogatottsága és elérési adataik. 

A csökkenésben érintett volt Trump elnök oldala is, amelynek forgalma 45 százalékkal esett vissza. A Gateway Pundit által készített tanulmány szerint a Facebook algoritmus változtatásának hatására a leglátogatottabb konzervatív oldalak elérési mutatója összesen 93 százalékkal csökkent.

A Media Matters szervezet a Google rendelkezésére bocsátott ahhoz szükséges információt, hogy „azonosítsák a 40 legrosszabb álhíroldalt”, hogy kizárhassák őket a Google-ön hirdetők köréből. Ez a húzás a Gateway Pundit szerint többek között olyan blogokat és konzervatív weboldalakat érintett, mint a Breitbart, a Drudge Report vagy az Infowars. Korábban írtunk már a Google által képviselt liberális ideológiáról.

A Google és a YouTube 2019-ben néhány hónap alatt Trump elnöknek csaknem 300 videós hirdetését tiltotta le arra hivatkozva, hogy a szabályaikba ütközőnek találták azokat. A YouTube vezérigazgatója, Susan Wojcicki egy interjúban tagadta, hogy politikailag elfogultak lennének.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)