Több mint száz országban terjed a középkori járvány, riadót fújt a WHO

Tavaly még mindig kevesebb gyermek kapta meg a szükséges védőoltásokat a világon, mint a koronavírus-világjárvány előtti időszakban – közölte hétfőn publikált jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

illusztráció Fotó: Sipeki Péter

Katherine O'Brian, a WHO szakértője arra is rámutatott, hogy a pandémia miatt az oltásszkeptikusok száma is nőtt, és hangsúlyozta, hogy ez a fejlemény 

gyermekek halálához vezetett.

O'Brian hozzáfűzte: az is problémát jelent, hogy az Európában élő, migrációs hátterű emberek a védőoltásokkal kapcsolatos, gazdagabb országokban tapasztalt szkepticizmust terjesztik a hazájukban.

A szegényebb országokban eleve korlátozza az immunizáció eredményességét, hogy kicsi az egészségügyi intézmények iránti bizalom és nehezebb hozzájutni az oltásokhoz – fűzte hozzá Ephrem Lemango, az UNICEF szakértője.

További akadályt jelentenek az egyes térségekben dúló fegyveres konfliktusok: a beoltatlan gyermekek több mint fele él ilyen instabil, háborús körülmények között, kiszolgáltatott helyzetben.

A jelentés kiemelte, hogy az elmúlt öt évben több mint száz országban ütötte fel a fejét a kanyarójárvány.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszúsz, a WHO főigazgatója a kanyarójárványt olyan jelzésként értékelte, amely rámutat az immunizáció hiányosságaira.

A középkorban volt néhány elég komoly kanyarójárvány, ezek rengeteg áldozatot szedtek. Példának okáért 1529-ben Hondurasban és Közép-Amerikában a kanyaró a himlőt túlélő őslakosság kétharmadának életét követelte. A helyzet a XIX. századra sem lett sokkal jobb, főleg azokon a helyeken, ahol nem ismerték a kanyarót. 1848-ban például Hawaii 148 ezer lakosa közül negyvenezren haltak meg a járvány miatt.