Nincsenek terhelő, egyértelmű információim arról, hogy valóban Ukrajna állt a támadás mögött. Amikor egy fegyveres konfliktus zajlik, azt nem csak katonai célpontok ellen vívják, hanem stratégiai jellegű célpontok ellen is. A csővezetékek pedig stratégiai célpontok. Ha a támadás célja az volt, hogy megzavarják az Európába irányuló gáz- és olajszállítást és az Oroszországba irányuló pénzáramlást, akkor – és szándékosan mondom, hogy feltételes módban – ez jogos célpont lehet. De ilyen információval nem rendelkezem
– mondta a cseh elnök egy interjúban.
Majd amikor az újságíró visszakérdezett, hogy vajon ezzel nem Európának okozott-e nagyobb bajt Ukrajna, Petr Pavel kifejtette, hogy szerinte az Északi Áramlat nem volt kritikus infrastruktúra.
Már akkor is számos alternatívával rendelkeztünk, így az Északi Áramlat nem volt olyan kritikus vezeték, amelytől Európa energiabiztonsága függött volna. Bizonyára okozott némi bonyodalmat, de nem olyanokat, amelyekkel ne tudtunk volna megbirkózni.
Ukrajna inváziója Oroszországban
Az interjúban szóba kerül a kurszki ukrán betörés is. Szerinte a legvalószínűbb cél az volt, hogy Ukrajna erősebb pozícióból tárgyalhasson egy esetleges béketárgyalás során.
Közel 40 kilométert haladtak előre, és több falut is ellenőrzésük alá vontak. Ez persze nem hasonlítható az Orosz Föderáció által megszállt ukrán terület húsz százalékához, de legalábbis nagy csapás Oroszország és fegyveres erőinek presztízsére. Talán a másodlagos cél az volt, hogy világossá tegyék az orosz lakosság számára, hogy az orosz hadsereg és Putyin elnök nem mindenható
– mondta az elnök.
Petr Pavel szerint Ukrajnának már jóval korábban meg kellett volna kapnia a nyugati jóváhagyást, hogy Oroszország területét támadja meg nyugati fegyverekkel.
Ha biztosítani akarjuk Ukrajnának a hatékony önvédelemhez szükséges eszközöket, akkor mindent meg kell adnunk neki, amire szüksége van. Engedélyeznünk kell, hogy csapásokat mérhessen az Orosz Föderáció területére, hogy ha Ukrajnának nincs engedélye orosz területre lőni, akkor könnyen összpontosíthatnak nagy mennyiségű erőt, felszerelést, anyagot és logisztikai ellátmányt közvetlenül a határ túloldalán, és aztán büntetlenül támadhatnának vele. A fegyveres konfliktusok hadviselési szabályaival tökéletesen összhangban van, hogy a támadó területén lévő célpontokat is találat érje
– mondta a cseh politikus.
Arra kérdésre, hogy vajon meddig tarthat még ez a háború, úgy válaszolt, hogy „amíg nem találunk elegendő erőt ahhoz, hogy mindkét oldalt meggyőzzük arról, hogy politikai céljaikat nem tudják katonai eszközökkel elérni.”
Ez megtörténhet idén, de megtörténhet jövőre is, vagy talán évek múlva. A konfliktus egy forró fázisból egy befagyasztott konfliktusba kerülhet, amely akár évekig is eltarthat
– mondta utalva egy elhúzódó eszkalációra utalva.
Inkább azon a véleményen vagyok, hogy évek múlva mindkét fél rá fog jönni, hogy nem lehet továbbmenni, és tárgyalásokra kerül sor. Különösen a világhatalmaknak, nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem Kínának is jelentősen hozzá kell járulnia ehhez. És mindkét országot politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag cselekvésre késztetni
– tette hozzá.
Az „igazságos béke”
Arról is beszélt a cseh államfő, hogy szerinte milyen az igazságos béke.
Az igazságos béke, ha a száz százalék vagy semmi kategóriában képzeljük el, azt jelentené, hogy Ukrajnának vissza kellene állítania a teljes ellenőrzést a területe felett, beleértve a Krímet is.
De mint mondta, ez inkább illúzió, mint a realitás. Szerinte, ha egyszer béketárgyalásokra kerül sor, akkor nagy valószínűséggel arról tárgyalhatnak majd, hogy Oroszország hosszú időre megszállja Ukrajna egy részét.
A nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmány tiszteletben tartását valló demokratikus országok szemszögéből nézve annak kellene történnie, hogy tiszteletben tartjuk a háborús felek közötti megállapodást, de nem fogadjuk el a nemzetközi határok agresszió alapján történő megváltoztatását. Az Oroszország által megszállt területeket ideiglenesen megszálltnak tekintjük, miközben visszaállítjuk Ukrajna szuverenitását a most általa ellenőrzött terület felett.
Szerinte tisztán kell látni Oroszország katona erejét, „hogy egy olyan ország, amely hatalmas nukleáris arzenállal, hatalmas katonai és anyagi erőforrásokkal rendelkezik”. hozzátette, hogy „ha a konfliktus befejezésének ára valamilyen átmeneti megoldás, amely kompromisszumot jelent, akkor szerintem jó ötlet ezt az utat választani”.
Legyen NATO-tag Ukrajna
A politikus szerint a konfliktus lezárását követően Ukrajnát nem csak az Európai Unióba, de a NATO-ba is fel kell venni. Ezzel párhuzamosan azonban intenzív tárgyalásokat kell Oroszországgal is folytatni a biztonsági kérdésekről. A cseh elnök szerint nem az a fontos, hogy Ukrajna az egész területét ellenőrzése alatt tartja-e, hanem, hogy az egyébként ellenőrzése alatt tartott területek csatlakozzanak a NATO-hoz.
Nézzünk példákat a történelemből, például Németországból. Németországnak volt egy olyan felosztása, amelyet nem minden nyugati ország fogadott el, és bár Németország egy részét a Szovjetunió megszállta, a többi részét felvették a NATO-ba, már 1955-ben. Úgy gondolom, hogy mind technikailag, mind jogilag van megoldás arra, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz anélkül, hogy a NATO konfliktusba kerülne az Oroszországi Föderációval
– fogalmazott a cseh elnök.
Borítókép: Petr Pavel cseh elnök üdvözli Antony Blinken amerikai külügyminisztert a prágai várban 2024. május 30-án. Antony Blinken két napon át (2024. május 30–31.) részt vett a NATO informális csúcstalálkozóján
