A kriptopénzpiac szabályozásával kapcsolatos törvényeket fogadott el az orosz parlament, az állami duma – számol be róla a Forbes.ru orosz gazdasági hírportál. Közülük különösen az érdekes, amely lehetővé teszi a külkereskedelmi ügyletek kriptovalutában történő elszámolását.
A törvény felhatalmazza az orosz központi bankot, hogy kísérleti jelleggel nemzetközi ügyletek kriptovalutában történő elszámolására szolgáló platformot hozzon létre.
A vonatkozó javaslatot benyújtó képviselők szerint az intézkedés hozzájárulhat a nyugati szankciók megkerüléséhez.
A központi banknak meg kell határoznia a digitális valuták kereskedelemben történő elfogadásának eljárását és a résztvevőkre vonatkozó feltételeket – írja a Kommerszant orosz gazdasági napilap.
Oroszország ezzel lépést tehet az orosz–ukrán háború kapcsán kivetett pénzügyi szankciók megkerülése felé, hiszen a kriptovaluták decentralizáltsága jelentősen megnehezítheti azok betartatását.
A kriptovaluták alkalmazásának azonban megvannak a korlátai is – értékelt lapunk kérdésére Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
A pénz csak az egyik lába a kereskedelmi kapcsolatoknak, még ha sikerül is láthatatlanná tenni a pénzmozgásokat, az áruk és szolgáltatások mozgása (részben) jól követhető
– mondja a szakértő.
Emellett a legtöbb blokklánc transzparens, mindenki által olvasható. Ráadásul a nagy láncokon sokszor ki lehet deríteni, hogy egy-egy számla mögött ki, milyen ország szereplője van. Így látható, ha egy orosz és nem orosz fél között utalás történik. Bár vannak megoldások ennek nehezítésére (úgynevezett privacy coinok, melyek a tranzakciók összekeverésével, egyszer használatos számlaszámokkal, az összegek vagy más adatok elrejtésével, egy tranzakció sok kis utalásra bontásával, az IP-címek rejtésével közelítenek a teljes anonimitáshoz),
a probléma az, hogy nemcsak egyetlen utalást kellene anonimmá tenni, hanem az egész folyamatot, a pénz elindulásától a megérkezéséig, és ugyanígy az áruknál is – magyarázza Sebestyén Géza.
A szakértő önmagában ettől a lépéstől nem vár átütő hatást.
A kriptopénzek meglehetősen illikvidek, nagy mennyiségben, komoly forgalommal nem igazán lehet őket komoly alternatívaként figyelembe venni. Egy konkrét példa: a bitcoin rendszere másodpercenként három tranzakciót képes elvégezni, míg a Visa és Mastercard akár ötvenezer darabot. Azaz komoly szereplők pénzügyi tranzakcióit nem bírja el a legismertebb kriptovaluta-rendszer
– világít rá.
Az egzotikusabb, akár részleges anonimitást lehetővé tevő rendszereknél pedig a likviditás hiánya a gond.
Ha egy orosz importőr például Zcash-t szeretne használni (ez is egy privacy coin), akkor nem árt tudnia, hogy óránként mindössze négymillió dollár értékben cserél gazdát ez a kriptoeszköz, azaz egy jelentősebb importőrnek napokig tarthat a szükséges pénzügyi fedezet beszerzése (az eladónak ugyanígy az értékesítése), ami roppant lassú és körülményes eszközzé teszi ezt a relatív még likvid privacy coint is
– mutat rá a szakértő.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
