Az Orlentől érkező nem hivatalos értesülések szerint a „konszern egyetlen nagy vizsgáló-, ügyészségi és auditorbizottsággá alakult át”. Megbénult, gyakorlatilag semmilyen fontos üzleti döntést nem hoznak, a külföldi ügyfelek sorra érdeklődnek, hogy mi történik, de senkinek sincs válasza rá. Mindent egyetlen cél alá rendelnek, hogy „nyakon csípjék” és megbüntessék az új kormány által februárban leváltott Daniel Obajtek vezérigazgatót és embereit a Lotos olajvállalattal nyélbe ütött fúzió miatt. A Money.pl portál közelmúltbeli közlése szerint 450 munkavállalót már elbocsátottak, és folytatódik azoknak a dolgozóknak a kiszűrése, akik valamilyen formában kötődnek az előző, Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette nemzeti konzervatív kormányhoz.
Mindez kihat a nagyvállalat pénzügyi helyzetére, amelyen az idei első negyedévi eredmények szerint az új vezetőségnek rövid idő alatt sikerült jelentősen rontania. Az eladásokból származó bevételek 2024 első három hónapjában az előző év hasonló időszakához képest közel 30 százalékkal, 115,8 milliárdról 82,3 milliárd zlotyra estek, a nettó nyereség pedig több mint 70 százalékkal volt kevesebb a 2023-as év első negyedévében regisztrált eredménynél, 9,5 milliárdról 2,8 milliárd zlotyra csökkent, ami egyenesen katasztrofálisnak mondható – írja a lengyel portál. A második negyedév eredményeit nem tették közzé – azt közölték, hogy szeptemberben jelenik meg az első félévről szóló jelentés, ami csak arról tanúskodik, hogy a második negyedév eredményei az elsőnél is rosszabbak.
Az új liberális-baloldali kormánykoalíció az idei első félévben az energiaszektorban kizárólag az Orlenre terhelte az áram, gáz és melegvíz-rendszer árának befagyasztását, minek következtében a csoportnak mintegy 15 milliárd zlotyt kellett átirányítania nyereségéből az intézkedés fedezésére. Az előző, Mateusz Morawiecki vezette konzervatív kormány által tavaly az energiahordozókra elrendelt árbefagyasztást az energiaszektor valamennyi vállalata finanszírozta, beleértve a megújuló energiát termelő cégeket is, ezen belül a lengyel piacot uraló német vállalatokat. A Tusk-kormány döntése nemcsak az Orlen pénzügyi potenciálját gyengítette jelentősen, hanem tőzsdei értékét is rontotta – írja a portál.
Újabb szöget jelenthetnek az Orlen koporsójában azok a kormánytagoktól érkező kiszivárogtatások, melyek szerint az Orlennek kell a lengyel állami egészségbiztosító (NFZ) költségvetésében keletkezett lyukakat betömködnie. Wojciech Konieczny egészségügyi miniszterhelyettes, a Baloldal szenátora egyenesen kijelentette:
Tudjuk, hogy a jövő évi költségvetésben hiányozni fognak az egészségügyre fordítható források, de mi azt javasoljuk, hogy ezeket a lyukakat olyan cégek pénzével foltozzuk be, mint az Orlen és a PGNiG (olaj- és gázipari vállalat), amelyeknek magasak a nyereségei.
Eltekintve attól, hogy Tusk kormányának tagja nem tudja, hogy a két cég több hónapja fuzionált, nyilvános kijelentése nemcsak a vállalatirányítási rendszer megsértésére tett kísérlet, hanem egy tőzsdei vállalat részvényeseinek érdekeibe is ütközik.
Ha ezek a bejelentések valóra válnak, az nagyban gyengítené az Orlent, amely éppen nagy és költséges befektetéseket hajt végre a petrokémiai szektorban (Olefiny III) és a megújulóenergia-ágazatban (balti szélerőműpark). A konszern a 2023-as rekordévben különféle adók formájában csaknem 70 milliárd zlotyt fizetett be az állami költségvetésbe, ami a büdzsé összes bevételének 13 százaléka.
Ez most a jelek szerint bedől, és azzal, hogy Tusk kormánya törvényesen el akarja vonni az Orlentől nyereségének „normán felüli” részét, csődbe juttatja a legnagyobb lengyel tőzsdei vállalatot. Az Orlen tőzsdei cég, de a lengyel államnak meghatározó, 49,9 százalékos részvényhányada van benne.
Daniel Obejteket, a februárban leváltott vezérigazgatót (2018 óta állt az Orlen élén) és rendkívül sikeres üzletembert a PiS-kormány híveként tartják számon. Jaroslaw Kaczynski kormányát azzal is támogatta, hogy német tulajdonban lévő több száz megyei, helyi napilapot, hetilapot, portált vásárolt fel, sőt a legnagyobb lapterjesztőt is megszerezte, saját médiabirodalmat hozva létre. Egyetértett a volt miniszterelnökkel abban, hogy a külföldi tulajdonú sajtó idegen érdekeket szolgál. Nem csoda, hogy szálka volt a tavaly októberi választásokon hatalomra került liberális-baloldali koalíció szemében.
Az Orlen tavaly a 216. helyen szerepelt a Fortune magazine által közzétett, a világ 500 legnagyobb vállalatát tartalmazó listán. 2022-ben fuzionált a Lotos lengyel olajvállalattal is. A Lotos átvételének engedélyezését az Európai Bizottság egyebek között ahhoz a feltételhez kötötte, hogy el kell adnia töltőállomásainak 80 százalékát, valamint 30 százalékos részesedését a cég gdanski olajfinomítójában.
Az Orlen–Lotos fúzióval kapcsolatban idén februárban a Plock városában működő kerületi ügyészség eljárást indított az Orlen vezetősége által elkövetett hatásköri túllépés és legalább négymilliárd zloty összegű pénzügyi kár okozása címén. A plocki ügyészség által megfogalmazott gyanú szerint a gdanski olajfinomítót előnytelen feltételek mellett adhatták el.
Borítókép: Donald Tusk lengyel miniszterelnök beszél a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott sajtóértekezleten, miután kétoldalú biztonsági megállapodást írtak alá a varsói kormányfői hivatalban 2024. július 8-án, az Ukrajna elleni orosz háború harmadik évében (Fotó: MTI/EPA/PAP/Rafal Guz)
