Ha Németország 2002-től tovább működtette volna meglévő atomerőműveit és új reaktorkapacitásokba fektetett volna be, akkor az energiaátállással, vagyis az Energiewende-vel kapcsolatos költségeket a felére csökkentette volna, és eközben biztosította volna a klímacélokat is – derül ki egy friss kutatásból.
Az International Journal of Sustainable Energy című folyóiratban Jan Emblemsvag, a Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem professzora 387 milliárd euróra becsülte Németország Energiewende-politikájának nominális kiadásait, amelyhez 310 milliárd eurónyi támogatás társul, ami így összesen 696 milliárd eurós kiadást jelent.
Ezzel szemben egy olyan nukleáris politika, ami magában foglalja a 2002-ben meglévő erőművek további üzemeltetését, 36 milliárd eurós kiadást igényelt volna.
A tanulmány a 2002 és 2022 közötti német energiapolitikát értékelte, hogy megteremtse a kiindulási alapot az elemzéshez. A norvég professzor szerint Németország sokkal jobban járt volna, mint a jelenlegi Energiewende esetében, mind a kiadások, mind az üvegházhatású gázok tekintetében.
Érdemes felidézni, hogy az Energiewende három kulcsfontosságú elemből áll. Az egyik az atomenergia csökkentése és megszüntetése Németországban, a másik a fosszilis energiaforrások mérséklése, kivezetése, a harmadik a szél-, a nap- és a bioenergiaként meghatározott környezetbarát energiaforrások bővítése. Az Energiewende az ellátásbiztonság terén is rosszul teljesített, mivel kiegyenlítési és tartalékolási célokra a gázforrásokra támaszkodik.
Borítókép: Az atomenergia felhasználásának ellenzői tüntetnek Münchenben 2023. április 15-én, amikor leállítják a még működő három atomerőművet Németországban. A plakát felirata az atomenergia felhasználásának befejezését követeli (Fotó: MTI/EPA/Michaela Rehle)
