A római amerikai nagykövetség segítségét kérte Hunter Biden, Joe Biden amerikai elnök fia az apja alelnöki mandátuma alatt – számol be róla a The New York Times amerikai napilap a külügyminisztériumtól megszerzett dokumentumok alapján.
Az ifjabbik Biden abban kérte a nagykövetség közreműködését, hogy segítsenek összehozni egy jövedelmező üzletet az ukrán Burisma energetikai vállalatnak, amelynek Hunter Biden akkoriban igazgatótanácsi tagja volt, évi egymillió dolláros honoráriumért.
Maga Hunter Biden ügyvédje, Abbe Lowell is elismerte, hogy az elnök fia „különböző emberektől” segítséget kért, hogy a Burisma vezetőit bemutassák Enrico Rossinak, az olaszországi Toszkána régió elnökének, „megfelelő kérésnek” nevezve azt.
A külügyminisztériumi dokumentumokból azonban kiderül, hogy az amerikai tisztségviselők ezzel nem értettek egyet.
Ez egy ukrán vállalat, és pusztán a saját védelmünk érdekében [az amerikai kormánynak] nem kellene aktívan lobbiznia az olasz kormánynál anélkül, hogy a vállalat [kérése] a [Kereskedelmi Minisztérium] Érdekképviseleti Központján keresztül menne
– olvasható az egyik iratban.
A most előkerült információ egy újabb azoknak a sorában, amelyek alapján már többen sürgették Hunter Biden a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (FARA) szerinti felelősségre vonását. Mint arról beszámoltunk, néhány napja David Weiss különleges ügyész csapatának egyik beadványából derült fény arra, hogy szintén apja alelnöksége idején az ifjabbik Biden egy román ügyfele érdekében is lobbizott amerikai tisztviselőknél, ennek ellenére nem vádolják meg a FARA alapján.
Különös időbeli egybeesés, hogy az ilyen csontvázak csak azután kezdtek kihullani Hunter Biden szekrényéből, hogy apja kiszállt a demokrata elnökjelöltségért folytatott küzdelemből – mutat rá a The New York Post amerikai napilap.
Borítókép: Hunter Biden, az amerikai elnök fia és ügyvédje, Abbe Lowell (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)
