„Nem aggódik” az orosz államfő, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) korábban elfogatóparancsot adott ki és a napokban Mongóliába utazik, írta a Le Parisien.
Elméletileg, ha Vlagyimir Putyin mongol földre teszi a lábát, az ország rendőri erői kötelesek lennének letartóztatni őt, ugyanis a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene ukrán gyerekek „illegális deportálása” és Ukrajna elleni háborús bűncselekmények gyanújával.
Mongólia 2002-ben ratifikálta a római statútumot, és azóta egyike a Nemzetközi Büntetőbíróság 124 úgynevezett „részes államának”. A dokumentum erre vonatkozó cikkelye szerint: „Az a részes állam, amelyhez ideiglenes letartóztatásra vagy letartóztatásra és átadásra irányuló kérelmet nyújtottak be, haladéktalanul intézkedéseket tesz az érintett személy letartóztatására, saját jogával és a 9. rész rendelkezéseivel összhangban.”
A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság feladata, hogy ítélkezzen minden olyan cselekmény felett, amely a nemzetközi jog szerint büntetendő, például emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűnök vagy népirtás. Moszkva azonban nem ismerte el a nemzetközi testületet és soha nem ratifikálta a római statútumot.
Oroszország, számos más államhoz hasonlóan, nem ismeri el ennek a bíróságnak a joghatóságát. Következésképpen jogi szempontból e bíróság határozatai semmisek
– jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője 2023-ban. Egyébként az Egyesült Államok sem ratifikálta az egyezményt.
A francia lap azonban arra mutatott rá, hogy az orosz elnök azonban nem játszik a tűzzel, amikor a nemzetközi elfogatóparancsról van szó. Putyin külföldi útjai az elmúlt másfél évben egyre ritkábbak lettek, olyannyira, hogy például elkerülte, a 2023 szeptemberében Indiában megrendezésre kerülő G20-csúcstalálkozót is.
Mi történhet Mongóliában?
„Reális a veszélye annak, hogy letartóztatják, mert Mongólia ratifikálta a szerződést, és kötelezettségei részeként az országnak kötelessége együttműködni a bírósággal. Ezért végre kell hajtania a kiadott elfogatóparancsot, és a letartóztatás után át kell adnia Vlagyimir Putyint. Jogilag indokolt, hogy Mongólia teljesítse ezeket a kötelezettségeket”– mutat rá Jeanne Sulzer nemzetközi jogra szakosodott ügyvéd.
De ez nem ilyen egyszerű. Igazságszolgáltatási intézményként nem rendelkezik saját rendőri vagy bűnüldöző szervekkel, ezért más ország hatóságaira támaszkodik. Kijev pénteken felszólította a kelet-ázsiai országot, hogy tartóztassa le az orosz államfőt, ám ez valószínűtlen, hiszen Ukhnaa Khurelsukh mongol elnök volt az, aki meghívta Vlagyimir Putyint, hogy vegyen részt a mongol és a szovjet fegyveres erők 1939-es, a halhín-goli csata során aratott közös győzelmének 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken.
„Ha Ulánbátor nem tesz lépéseket Putyin ellen, ezzel azt azt kockáztatja, hogy a bíróság feljelenti, hogy megszegte a kötelezettségeit. Nincs más kényszerítő eszköz azon államok számára, amelyek nem működnek együtt” – nyilatkozta Sulzer.
Kevés esélye van arra tehát, hogy Mongóliában letartóztassák Putyint, de az ICC nemzetközi elfogatóparancsa mégis Damoklész kardja függ a feje fölött.
