A 2001-ben végrehajtott terrortámadások még 23 évvel az események után is éreztetik hatásaikat. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer ember életét követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen. Attól a naptól fogva minden megváltozott, és teljesen más lett az emberek biztonsághoz való viszonya is – írja az Origó.
Mi történt 23 évvel ezelőtt ezen a napon?
Huszonhárom évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon indított az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen.
Alig kezdődött meg a munkanap New Yorkban, 2001. szeptember 11-én kedden, amikor helyi idő szerint 8 óra 48 perckor egy utasszállító repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ, a World Trade Center (WTC) hatalmas ikertornyai közül az északiba. A Bostonból Los Angelesbe tartó gép körülbelül a 95. és a 103. emelet között találta el az épületet. Az Egyesült Államok és a világ tévénézői döbbenten figyelték a támadás első képeit, a füstölgő északi tornyot, amikor a képen feltűnt egy másik gép is.
A New Yorkból San Franciscóba repülő Boeing 767-est helyi idő szerint 9 óra 3 perckor vezették elrablói egyenesen a déli toronynak, körülbelül a 82. és a 93. emelet között. New York és az USA hosszú percekkel később eszmélt. A második becsapódás után 15 perccel zárták le New York légterét, pár perccel később pedig a város összes hídját és alagútját. 9 óra 40 perckor a légügyi hatóság az összes belföldi járatot törölte. Ekkor azonban már késő volt.
A harmadik gép ez utóbbi intézkedéssel szinte egy időben, háromnegyed tíz körül zuhant a Pentagonra.
A Washingtonból induló Boeing 757-es Los Angelesbe tartott. Szemtanúk láthatták, amint a gép feltűnik a főváros határában, majd egy éles fordulattal a Pentagon felé veszi az irányt. A becsapódás ereje, majd az azt követő robbanás következtében az épület egyik ötemeletes része teljesen összedőlt.
Úton volt már a negyedik gép is, amely New Jerseyből San Fransiscóba indult, de 10 óra 3 perckor lezuhant a pennsylvaniai Shanksville közelében.
A géprablók valószínűleg Washingtont célozták meg, ám az utasok egy része szembeszállt a terroristákkal, a gép feltehetően ezzel összefüggésben zuhant le. Pár perccel ezután ledőlt a Világkereskedelmi Központ déli tornya. Fél tizenegy körül egy autó robbant fel a külügyminisztérium épületénél, majd ezzel szintén közel egy időben az északi torony is összedőlt.
A támadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember – kilencven ország állampolgárai – vesztette életét, földi maradványaik azonosítása máig sem fejeződött be teljesen.
A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 72 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt.
Sokan még el tudtak búcsúzni a szeretteiktől
A negyedik gépet, ahogyan már említettük, egy mezőre zuhant Pennsylvaniában, négy terrorista rabolta el, fedélzetén 45 emberrel.
Az utasok közül legalább négynek sikerült felhívnia rokonait vagy segélyhívó számokat. Egyikük, Jeremy Glick elmondta a feleségének, hogy néhány utastársával úgy döntöttek, szembeszállnak a terroristákkal.
Egy másik utas, Thomas Burnett szintén a feleségével beszélt:
tudom, hogy mindannyian meg fogunk halni...
Feltételezések szerint az utasok egy másik súlyos támadást előztek meg.
Kik követték el a merényletsorozatot?
A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat három évvel később, 2004-ben magára vállalta.
Az Egyesült Államok a terrortámadás után 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. Az amerikai történelem leghosszabb, húsz évig tartó háborúja 2021. augusztus 30-án ért véget.
A terrorcselekmények kitervelője és irányítója, Hálid Sejk Mohamed és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008-ban a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton kezdődött, a különleges katonai bíróság 2012-ben emelt vádat ellenük terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sebesülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt. A terrortámadások egyik fő szervezőjének tartott Ajmán az-Zavahirivel 2023. július 31-én végzett amerikai dróntámadás Kabulban.
Tizenhárom éve, 2011. május 2-án végzett egy amerikai különleges egység a pakisztáni Abbotábád városában lévő rejtekhelyén a már említett Oszama bin Ladennel, a világ legkeresettebb terroristájával, az al-Kaida alapítójával és vezérével, az Egyesült Államok elleni 2001-es terrortámadások megszervezőjével.
A pakisztáni terrorelhárítás őrizetbe vette az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik vezetőjét, Aminul Hakot, aki a hatóságok szerint egykoron közeli munkatársa volt a néhai Oszama bin Ladennek, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-i támadások kitervelőjének.
Harc a terroristák ellen
George Bush amerikai elnök éppen egy floridai iskolában olvasott fel, amikor közölték vele a hírt az első támadásról. Fél tízkor bejelentette, hogy terrortámadás érte az Egyesült Államokat, majd nemsokára engedélyt adott a légierő vadászgépeinek, hogy lelőjenek minden olyan gépet, amely washingtoni épületeket fenyeget.
Az ikertornyok összeomlása után Bush kemény hangon bejelentette, hogy felkutatják és szigorúan megbüntetik a támadásokért felelősöket.
A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush elnök közvetlenül az események után televíziós beszédében azt mondta:
„több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt, az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.
Minden megváltozott 9/11 után
Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a kongresszus által három nap alatt elfogadott törvényt, amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak, és korlátozta a polgári szabadságjogokat.
A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform részeként létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek képtelenek voltak a hatékony fellépésre. A terrorcselekményt követően világszerte megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.
Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította.
A ledőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki, a fal peremére az áldozatok nevét írták fel. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg. 2017 óta áll a NATO brüsszeli központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékműve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben sorolják fel a halálos áldozatok neveit.
Az Origó nemrég írt arról is, hogy visszalépett a Biden-adminisztráció attól a vádalkutól, amelyben a Pentagon ügyészei megegyeztek a szeptember 11-i terrortámadások mögött álló három terroristával, hogy elkerülhetik a halálbüntetést. Lloyd J. Austin védelmi miniszter egy szűkszavú bejegyzésben visszavonta a nemzeti felháborodást kiváltó halálbüntetést megúszó megállapodást, arra azonban nem adtak magyarázatot, hogy miért most lépnek vissza, miért nem az előtt tették, mielőtt az ügyleteket aláírták és nyilvánosságra hozták. A terroristákat egyébként azzal vádolják, hogy kiképzést, pénzügyi támogatást és egyéb segítséget nyújtottak annak a 19 terroristának, akik utasszállító repülőgépeket térítettek el, és a New York-i World Trade Centerbe vezették 2001. szeptember 11-én. Mintegy háromezer ember halt meg az Egyesült Államok történelmének legszörnyűbb támadásában. Az áldozatok szerettei felháborodásukat fejezték ki az alku hírére.
Borítókép: A World Trade Center a támadás után (Fotó: AFP)
