Orbán Viktor ismét a kezében tartja az EU külpolitikájának kulcsait – csakúgy, mint az USA és az IMF Ukrajnának nyújtott segélyeinek feloldását – írta a Financial Times. A lap emlékeztetett, hogy a G7 vezetői júniusban megállapodtak abban, hogy közösen 50 milliárd dollár kölcsönt adnak Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó jövőbeni haszon fedezetével, szúrta ki a Mandiner. Az EU és az USA egyenként 20 milliárd dollárt biztosít, további 10 milliárd dollárt oszt meg maga között az Egyesült Királyság, Kanada és Japán – tették hozzá.
Washington garanciákat kért
A cikkben emlékeztettek, Washington sziklaszilárd garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy az orosz eszközök, amelyek többsége az EU-ban van, zárolva maradnak mindaddig, amíg Oroszország jóvátételt nem fizet.
Uniós tisztviselők szerint az Egyesült Államok megnyugtatása érdekében az Európai Bizottság lehetőséget ad az EU-nagyköveteknek arra, hogy a szankciók időtartamát 36 hónapra, vagy határozatlan időre meghosszabbítsák.
Bármilyen döntéshez mind a 27 tagállam egyetértése szükséges. A magyar uniós nagykövet azonban már jelezte, hogy a szankciók kiterjesztése vezetői kérdés lenne – ami további befolyást jelent a magyar miniszterelnöknek, aki korábban megvétózta az ukrajnai segélyt.
Az EU-nak még ez év végéig el kell fogadnia hiteljavaslatait, vagy elveszíti a lehetőséget, hogy minősített többséggel hozzon döntést
– húzta alá a Financial Times.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) megérkezik az Európai Ház – Ambrosetti fórumra az észak-olaszországi Cernobbióban 2024. szeptember 6-án. Középen Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
