Óriási felháborodást váltott ki Kanadában, hogy valódi segítség helyett „asszisztált öngyilkosságot” ajánl fel az állam azoknak a leszerelt katonáknak, akik mentális betegséggel, vagy például mozgáskorlátozottsággal küzdenek. Amikor kitört a botrány, a hatóságok igyekeztek eltüntetni a nyomokat – számol be róla a Slay News amerikai hírportál.
A média először 2022-ben számolt be ilyen esetről, amikor Christine Gauthier, a kanadai hadsereg korábbi tizedese azzal állt elő, hogy a veteránügyi hivatal munkatársa felajánlotta neki, hogy orvosi segítséggel vethet véget az életének.
Gauthier tíz évig szolgált a kanadai hadseregben, ahonnan azért szerelték le, mert egy tréning során maradandó gerincsérülést szenvedett, amely miatt azóta kerekesszékhez kötött – írja a Daily Mail brit napilap. A nő többszörös világbajnok parakenus (többek között 2011-ben Szegeden is szerzett aranyérmet), a 2016-os riói paralimpián is képviselte a kanadai színeket.
Mindennek ellenére már több éve küzdött az illetékes hatósággal azért, hogy kaphasson az otthonába egy kerekesszékes felvonót, amikor az ügyéhez kirendelt előadónak kifakadt, hogy nem tud így tovább élni, ezt meg kell oldani.
Ha tényleg úgy érzi, hogy nem tudja így folytatni, ha úgy érzi, hogy nem tudja tovább csinálni, ugye tudja, hogy joga van meghalni?
– idézi a hivatalnok megdöbbentő válaszát a The Telegraph brit napilap.
Az eset óriási felháborodást keltett Kanada-szerte, főleg, miután több más veterán is hasonló ajánlatról számolt be. Egy háborús veterán poszttraumás stressz-szindróma miatt szeretett volna kezelést kapni, de ehelyett őt is inkább arra biztatták, hogy vessen véget az életének.
Az ok – legalábbis a leszerelt katonák érdekképviseletével foglalkozó szervezetek szerint – amilyen egyszerű, olyan cinikus: a pénz.
A halott veteránok nem kerülnek pénzbe
– fogalmazott Bruce Moncur, az Afganisztánt megjárt kanadai katonákat képviselő szervezet vezetője, hozzátéve, hogy a hivatalok addig húzzák az időt és nehezítik meg a korábbi katonáknak törvényileg járó szolgáltatásokhoz való hozzáférést, míg azok tényleg nem látnak más megoldást, mint a halált.
Gauthier tanúskodott a parlament veteránügyi bizottsága előtt, az illetékes minisztérium pedig vizsgálatot indított, amit később azzal zártak le, hogy elszigetelt esetekről van szó, egyetlen hivatalnok hibázott, akit azóta elbocsátottak.
A kanadai sajtó által bírósági úton megszerzett dokumentumok azonban arra engednek következtetni, hogy a minisztérium igyekezett elkerülni, hogy a hasonló eseteknek írásos nyoma maradjon.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök annak ellenére „elfogadhatatlannak” nevezte az eljárást, hogy épp az ő kormánya munkálkodik az eutanáziára jogosultak körének folyamatos tágításán.
Az észak-amerikai országban 2016-ban legalizálták az eutanáziát, eredetileg azzal a céllal, hogy egyfajta utolsó mentsvár legyen a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők számára. Azóta először a krónikus betegségben szenvedőkre terjesztették ki, majd a liberális Trudeau-kormány a mentális betegségekkel élők számára is megpróbálta megnyitni a lehetőséget. Ezt először 2023 márciusában majd 2024 márciusában tervezték bevezetni, azonban a terv az orvosok ellenállásán megbukott, így 2027. március 17-ig elhalasztották.
A számok mindenesetre megdöbbentőek. 2016 óta csaknem 65 ezren kapták meg a halálos injekciót. Az eutanáziát választók száma egyre nő: 2021-ben nagyjából tízezren, 2022-ben több mint tizenháromezren, tavaly pedig már tizenhatezren éltek a lehetőséggel. Sokan attól tartanak, hogy a hivatalos statisztikákat manipulálták, és a valós számok még magasabbak lehetnek.
A világon elsőként Hollandia és Belgium legalizálta az eutanáziát 2002-ben, majd Luxemburg követte őket 2009-ben. Spanyolországban 2021-ben lépett életbe a szabályozás. Portugáliában is hasonló törvényt fogadtak el, az azonban még nem lépett hatályba. Ausztrália több tagállamában is legális az asszisztált öngyilkosság, csakúgy, mint az Egyesült Államok néhány államában. Az eutanázia passzív formája több országban is legálisnak minősül.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)
