Magyarország utat mutatott a békéhez

Az orosz–ukrán háborút lezáró jövőbeli békéhez Magyarország legfontosabb hozzájárulása az volt, hogy le mert tenni az asztalra egy B tervet ott, ahol addig csak A+ tervekről volt szabad beszélni. Erről beszélt lapunknak Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ új biztonságpolitikai tanácsadója. A szakértő kitért arra, hogy hova futhat ki az ukrajnai konfliktus, de beszélt arról is, hogy milyen szakaszban zajlik éppen a közel-keleti háború.

Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója Fotó: Yoav Nir (c)

Rengetegen követelnek tűzszünetet Izraelben (Fotó: Anadolu via AFP)

– Milyen fázisában jár és meddig tarthat még a háború a Gázai övezetben?

– A háború jelenlegi szakasza az első cél, a Hamász által jelentett katonai fenyegetés felszámolása. Ez a szakasz a vége felé közeledik. A katonai fenyegetés felszámolása azt jelenti, hogy megfosztjuk a Hamászt attól a képességtől, hogy egy második, október 7-i mészárlást hajtson végre többdandárnyi szervezett katonai erővel. Ez persze nem jelenti azt, hogy a terrorfenyegetés megszűnik. A szétvert Hamász-zászlóaljak túlélői gerilla- és terrorhadviselést fognak folytatni Izrael ellen még hosszú éveken át, ahogyan azt tették 1948 és 2007 között.

– Mennyire repedezik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszere?

– Ebben a kérdésben legalább három különböző kérdés van összegyúrva. Az első a Zelenszkij-adminisztrációval, a második az ukrán ellenállással, a harmadik pedig az ukrán állam puszta létezésével kapcsolatos. Több jel utal arra, hogy az az életerő, amely ezt az adminisztrációt eddig fenntartotta, fokozatosan gyengül. Az első ilyen jel a nyugati médianimbusz fokozatos elpárolgása volt. A második a formális legitimitás elvesztése, idén májusban. A harmadik jel az egyre kétségbeesettebb próbálkozások feketehattyú-események generálására a harctereken, amikkel az ukrán vezetés megpróbálja megváltoztatni a háború dinamikáját, vagy legalábbis időt nyerni.

Ha a jelenlegi trendek lineárisan folytatódnak, és nem látunk jelentős ellentrendeket, akkor Ukrajnának a jelenlegi adminisztrációt, s talán a háborús ellenállást is fel kell áldoznia az állami lét megmentése érdekében.

Sorra hagyják el a kormányzatot Zelenszkij emberei (Fotó: NurPhoto via AFP)

– Ahelyett, hogy megtorpant volna az orosz támadás Donbászban, az ukránok kurszki betörése után, még fokozódott is, és az oroszok már igen közel járnak a kulcsfontosságú Pokrovszkhoz. Csapdába navigálta magát Zelenszkij?

– Az ilyen ballépéseket nevezzük a teniszben és a stratégiában kikényszerített hibának. Amikor Oroszországnak sikerült egy olyan attríciós háború logikáját rákényszerítenie Ukrajnára, amit az nem nyerhet meg, és amikor minden lineáris projekció Ukrajna vereségét jósolja közép- vagy hosszú távon, az ukránok kénytelenek fekete hattyúkat generálni. Az egyik ilyen fekete hattyú a Krynkynél történt partra szállás volt. Ehhez is éppakkora reményeket fűztek, mint a jelenlegi kurszki betöréshez. A Liddell Hart-féle „indirekt megközelítés” stratégiája, amely az oroszok figyelmének elterelésére alapoz, alapvetően jó gondolat, de ahhoz, hogy sikerrel járjon, létfontosságú orosz érdekeket kellett volna fenyegetnie Kurszknál. Ez a zöldmezős beruházás azonban csupán arra vezetett, hogy Oroszország magas harcértékű ukrán csapatokat kötött le alacsony harcértékű orosz csapatokkal.

– Az elmúlt hetekben érezhetően fokozódnak az orosz támadások az ukrán városok és az energetikai rendszer ellen. Mi vár az egyszerű ukránokra az elkövetkezendő hónapokban?

– Minden azon múlik, hogy Oroszország rendelkezik-e a szándékkal és a képességgel, hogy a szíriai forgatókönyvet alkalmazza Ukrajnában. Szíriában az orosz légierő a lázadók által ellenőrzött városokat célozta meg, és olyan menekülthullámot generált, amelynek fodrai Írországig értek.

Úgy gondolom, Oroszország rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy a tél küszöbén a kritikus infrastruktúra lerombolásával lakhatatlanná tegyen ukrán városokat, és a kialakuló menekülthullámot stratégiai fegyverként alkalmazza. Rafah példája bebizonyította, hogy mindaz, amiről komoly nyugati szakértők magabiztosan azt állították, hogy lehetetlen – másfél millió ember evakuálása –, néhány nap alatt megoldható.

A kérdés csak az, hogy megvan-e a szándék az orosz oldalon, hogy azt tegyék egy szomszédos testvérnéppel, mint amit egy másik kontinensen egy más etnikumú és vallású lakossággal tettek.

Óriási pusztítást okoz az orosz–ukrán háború (Fotó: NurPhoto via AFP)

– Bár többen hevesen támadták Orbán Viktor békemisszióját, úgy tűnik, azóta egyre több nyugati politikus meri kimondani, hogy szükség van a mielőbbi béketárgyalásokra Ukrajnában. Mikorra érhetik el a békepárti hangok a kritikus tömeget, és milyen szerepe lehet ebben Magyarországnak?

– A békepártiság nem hasadóanyag, hogy pontosan kvantifikálni lehessen a kritikus tömegét. Viszont ha elfogadjuk azt, hogy a politikai siker mindent igazol, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy a kézzelfogható kudarc a politikai legitimitás halála. A háború egyik nagy előnye, hogy más területekkel ellentétben a katonai kudarcot nem lehet „szétmagyarázni”. Egy GDP- vagy munkanélküliségi statisztikát meg lehet hamisítani, de egy orosz páncéloshadosztály a Dnyepernél, bárhonnan nézzük, pontosan úgy néz ki, mint egy orosz páncéloshadosztály a Dnyepernél.

A háborúra elpazarolt nyugati erőforrásokat még valahogy meg lehet magyarázni, de az ukrán lakosság növekvő szenvedését egyre nehezebb lesz. Az emberi szenvedés fokozásával Oroszország a haladó Nyugat legfontosabb morális értékét, a gyengébbek megóvását fogja a Nyugat ellen fordítani. Csak idő kérdése, hogy felismerjük: megvédeni az ukránokat ettől a szenvedéstől nem vagyunk képesek, és a jelenlegi politikánkkal csupán meghosszabbítjuk ezt a szenvedést.

Magyarország legfontosabb hozzájárulása az volt, hogy le mert tenni az asztalra egy B tervet, ott, ahol addig csak A+ tervekről volt szabad beszélni. Egy épeszű szövetségben a vélemények pluralizmusának kell érvényesülnie.

Minden állam a geopolitikai gondolkodás önálló laboratóriuma kell legyen. Ezek a laboratóriumok pedig olyan termékeket kell előállítsanak, amelyek szabadon versengenek egymással a gondolatok piacán. 

Ehelyett mit kaptunk az elmúlt két és fél évben? Egy chaplini gépezetet, futószalaggal és kényszeretetővel. Ezt a dinamikát törte meg Magyarország békekezdeményezése.

Borítókép: Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója (Fotó: Földházi Árpád)