Olaf Scholz nem ismerheti be, hogy tévedett

Berlin saját érdekeit szem előtt tartva nem mondott le a migránskvótáról, de a tömeges migrációt egy újfajta irányított migrációval váltaná fel, mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója.

2024. 09. 17. 5:42
Olaf Scholz (SPD), szövetségi kancellár, 2024. február 26-án, a potsdami SV Babelsbergben, a migránsokkal és a területen érintett emberekkel folytatott találkozón
Olaf Scholz (SPD), szövetségi kancellár, 2024. február 26-án, a potsdami SV Babelsbergben, a migránsokkal és a területen érintett emberekkel folytatott találkozón Fotó: Florian Gaertner Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Lehetővé tesszük a bevándorlást olyan tehetséges munkavállalóknak, akikre szükségünk van Németországban ahhoz, hogy gazdaságunk képes legyen a növekedésre”, mondta Olaf Scholz német kancellár a minap.

Scholz vasárnap Üzbegisztánba látogatott, ahol kétoldalú migrációs megállapodást írt alá, amelynek célja, hogy szakképzett üzbég munkaerőt, főként egészségügyi szakembereket csábítsanak Németországba, másfelől megkönnyítsék az érvényes tartózkodási engedély nélkül Németországban tartózkodó üzbégek hazatelepítését. Ahogy arról lapunk beszámolt korábban, a német kancellár a múlt héten Kenyával kötött hasonló megállapodást, mintegy 250 ezer bevándorlót várnak Németországba, a kormány így szeretné enyhíteni a súlyos munkaerőhiányt.

Kiszelly Zoltán (Forrás: Századvég)

– A németek azt remélték, hogy az öregedő társadalom és a szakmunkáshiány problémáját a bevándorlással oldják meg. Ez papíron jól mutatott, a 2010-es évek tanulmányaiban az lett bemutatva, hogy a beengedett embereknek perspektívát kell mutatni. Tanulják meg a nyelvet, tanuljanak hiányszakmákat és legyenek a német társadalom hasznos tagjai, amiért cserébe biztonságot, megfelelő fizetést és német állampolgárságot kapnak

– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója.

Az ötlet azonban nem működött.

Németország ugyanis nem tudott kellő ösztönzőket állítani a terv mögé. Akik bejöttek, azokat nem ösztönzi semmi arra, hogy dolgozzanak, mert azonnal kapnak lakást és a szociális segélyt a német államtól. A beözönlött nagyjából két és fél millió embernek a közel hatvan százaléka dolgozik, de alacsony hozzáadott értékű munkát végez.

Az alaphelyzet tehát az, hogy a tömeges migráció nem vált be, és most azt a folyamatot látjuk, hogy a németek lassan kiaraszolnak e mögül, és elmozdulnak az angolszász típusú irányított migráció felé, mutatott rá a szakértő.

Kiemelte, hogy eközben Európát tönkretették. Mint mondta, az ausztrál és a kanadai minta az, hogy egy érkező minél többet tud, annál több pontot kap és annál nagyobb eséllyel fogadja be az ország.

– Jelenleg Németországban évente 300 ezer úgynevezett „baby boomer” megy nyugdíjba, és nincs aki átvegye a helyüket a hiányszakmákban. Berlin erre keresne megoldást, és Kenya, valamint Üzbegisztán is azt mutatja, hogy olyan országokat keresnek, ahol még kellően nagy a különbség a fizetések és a jólét között. Kenyában például betegápolókat és nővéreket képeznek ki, nyelvtanfolyamokat indítanak és úgy hoznák őket Németországba

 – mondta a szakértő.

 

Berlin továbbra is a kötelező kvótát szorgalmazná

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Németország feladná a migránskvótát, hiszen évente nagyjából egymillió fővel csökken Európa lakossága, ezt pedig nem lehet belülről pótolni. Schengen felmondásának az alternatívája ugyanis az állandó kvóta, mondta el a szakértő, aki megjegyezte:

– A német kötelező határellenőrzés bevezetése egyfelől a választások közeledtével belpolitikai gesztusként is értelmezhető, másrészt a belső ellenőrzés alternatívája lehet a szétosztási kvóta. A németek egy állandó kvótát szeretnének, ami Schengen halálához vezet.

A külső határok őrzése nem elég, a németek a frontországokba és a tranzitországokba küldik vissza a migránsokat, és majd ők fogják követelni a kvótát, mondta Kiszelly Zoltán. 

-Angela Merkel (C) német kancellár kezet fog a menedékkérőkkel, amikor 2015. szeptember 10-én meglátogatja a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal egyik kirendeltségét és egy menedékkérők táborát Berlinben
Angela Merkel (C) német kancellár kezet fog a menedékkérőkkel, amikor 2015. szeptember 10-én meglátogatja a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal egyik kirendeltségét és egy menedékkérők táborát Berlinben Fotó: AFP/Bernd von Jutrczenka

– Ez teljes mértékben következetes magatartás. A németeknek terveik vannak, amelyek legfeljebb nem sikerülnek. Amikor Angela Merkel volt kancellár beengedte a migránsokat, azt remélte, hogy sikerül keresztülvinni egy kvótát, de elbukott. A németek azonban azt nem adták fel, hogy évi kvótában gondolkodnak, ezt ők úgy hívják, hogy igazságos elosztás. Korábban évente 300 ezer migráns érkezett Németországba, ma már kevesebb, de egyre több az úgynevezett dublini, azaz belső menekült, akik a többi uniós országból érkeznek Németországba.

A szakértő szerint Olaf Scholz azért küzd jelenleg, hogy a szociáldemokratákat megerősítse és a jóval erősebb kereszténydemokratákkal közösen alakíthasson egy koalíciót a jövő évi választások után. Így a szélsőségesnek tartott pártokat a partvonalon tudná tartani, időt nyerne az ukrajnai háborúban és a gazdaság talpra állítása terén is.

Borítókép: Olaf Scholz (SPD), szövetségi kancellár 2024. február 26-án a potsdami SV Babelsbergben, a migránsokkal és a területen érintett emberekkel folytatott találkozón (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Florian Gaertner)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.