„Lehetővé tesszük a bevándorlást olyan tehetséges munkavállalóknak, akikre szükségünk van Németországban ahhoz, hogy gazdaságunk képes legyen a növekedésre”, mondta Olaf Scholz német kancellár a minap.
Scholz vasárnap Üzbegisztánba látogatott, ahol kétoldalú migrációs megállapodást írt alá, amelynek célja, hogy szakképzett üzbég munkaerőt, főként egészségügyi szakembereket csábítsanak Németországba, másfelől megkönnyítsék az érvényes tartózkodási engedély nélkül Németországban tartózkodó üzbégek hazatelepítését. Ahogy arról lapunk beszámolt korábban, a német kancellár a múlt héten Kenyával kötött hasonló megállapodást, mintegy 250 ezer bevándorlót várnak Németországba, a kormány így szeretné enyhíteni a súlyos munkaerőhiányt.
– A németek azt remélték, hogy az öregedő társadalom és a szakmunkáshiány problémáját a bevándorlással oldják meg. Ez papíron jól mutatott, a 2010-es évek tanulmányaiban az lett bemutatva, hogy a beengedett embereknek perspektívát kell mutatni. Tanulják meg a nyelvet, tanuljanak hiányszakmákat és legyenek a német társadalom hasznos tagjai, amiért cserébe biztonságot, megfelelő fizetést és német állampolgárságot kapnak
– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég elemzési igazgatója.
Az ötlet azonban nem működött.
Németország ugyanis nem tudott kellő ösztönzőket állítani a terv mögé. Akik bejöttek, azokat nem ösztönzi semmi arra, hogy dolgozzanak, mert azonnal kapnak lakást és a szociális segélyt a német államtól. A beözönlött nagyjából két és fél millió embernek a közel hatvan százaléka dolgozik, de alacsony hozzáadott értékű munkát végez.
Az alaphelyzet tehát az, hogy a tömeges migráció nem vált be, és most azt a folyamatot látjuk, hogy a németek lassan kiaraszolnak e mögül, és elmozdulnak az angolszász típusú irányított migráció felé, mutatott rá a szakértő.
Kiemelte, hogy eközben Európát tönkretették. Mint mondta, az ausztrál és a kanadai minta az, hogy egy érkező minél többet tud, annál több pontot kap és annál nagyobb eséllyel fogadja be az ország.
– Jelenleg Németországban évente 300 ezer úgynevezett „baby boomer” megy nyugdíjba, és nincs aki átvegye a helyüket a hiányszakmákban. Berlin erre keresne megoldást, és Kenya, valamint Üzbegisztán is azt mutatja, hogy olyan országokat keresnek, ahol még kellően nagy a különbség a fizetések és a jólét között. Kenyában például betegápolókat és nővéreket képeznek ki, nyelvtanfolyamokat indítanak és úgy hoznák őket Németországba
– mondta a szakértő.
