A Donald Tusk vezette liberális-baloldali kormánykoalíciót súlyos bírálatok érik az árvízhelyzet kezelése miatt. A miniszterelnök az árvíz kezdetén még úgy nyilatkozott, hogy „nincs ok pánikra, az előrejelzések nem adnak okot riadalomra”. Ehelyett, ahogyan a Sieci című konzervatív hetilap írja, káosz alakult ki, a védekezést, mentést szakemberek helyett egyszerű, hétköznapi emberek vitték a vállukon, információ-, eszköz- és emberhiány volt jellemző, a hatóságok tanácstalanságról tettek tanúságot.
Az Opole vajdaságbeli mintegy ötvenezres Nysában például először azzal nyugtatták a lakosságot, hogy semmi sem fenyeget, maradjanak otthon, az a legbiztonságosabb. Három óra múlva drámai hangon jelentették be, hogy meg kell kezdeni az azonnali evakuálást.
Kiderült, hogy az 1997-es nagy árvízből Lengyelország semmilyen tanulságot nem vont le – állapítja meg a Do Rzeczy hetilap.
Hiányzott a szakszerű válságkezelés, a hatáskörök és kötelességek világos elosztása az egyes szolgálatok és a központi és helyi hatóságok között, ehelyett az illetékesek állandóan a klímaváltozásra és az ebből fakadó veszélyekre hivatkoztak, meg a beruházások és a szükséges infrastruktúra elhanyagolására a veszélynek leginkább kitett területeken.
A kormánykoalíció az általa tavaly év végén leváltott nemzeti konzervatív kormányra mutogatott, miközben a nagy árvíz óta eltelt 27 évben jobb- és baloldali kormányok egyformán hatalmon voltak. Arról hallgatnak, hogy néhány éve mindent megtettek a Jog és Igazságosság párt kilenc víztározó megépítésére vonatkozó tervének és az Odera szabályozásának megakadályozására.
Donald Tusk múlt pénteken Marcin Kierwinskit, a Polgári Platform európai parlamenti képviselőjét, volt belügyminisztert nevezte ki az árvíz utáni helyreállításért felelős kormánybiztosnak. A válságstáb szombaton az Alsó-sziléziai vajdaságbeli Glogówban ülésezett, ahol Tusk bejelentette, hogy kormánya „egy nagy tervet” készít az árvíz utáni helyreállításra Újjáépítés Plusz néven, egyúttal további településekre és járásokra terjeszti ki az elemi csapás miatt elrendelt szükségállapotot. A hidakat, utakat, iskolákat és házakat, sportpályákat és óvodákat nemcsak helyreállítják, hanem jobbak és korszerűbbek is lesznek, mint az árvíz előtt voltak – ígérte.
Az ülésen az árvíz által érintett vajdaságok vezetői ismertették az első kárbecsléseket. A legtöbbet szenvedett Alsó-sziléziai vajdaságban csaknem négymilliárd zlotyra (369 milliárd forint) teszik ezt az összeget. A szükségállapot által érintett területen mintegy 2 és fél millió ember él. Rafael Rokaszewicz, Glogów polgármestere elmondta, hogy nagy aggodalomra ad okot az Odera magas vízszintje, amely csak 10 centiméterrel alacsonyabb, mint az 1997-es nagy árvíz idején volt. A legveszélyeztetettebb területen élőket önkéntes elköltözésre hívta fel.
Hétfőn megkezdődött Lengyelországban a helyreállítást támogató Főnix nevű katonai művelet, amely bejelentések szerint legalább az év végéig tart. A hadsereg egyebek között az utak és hidak újjáépítésében és az áramellátás helyreállításában, a lakosság támogatásában nyújt segítséget.
Az előző kormányzó, jelenleg vezető ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) hétfőn bejelentette, hogy törvényjavaslatot készít elő az árvíz ügyében. Mariusz Blaszczak frakcióvezető és Janusz Kowalski képviselő sajtóértekezletükön elmondták, hogy a párt jelentést tesz közzé „az árvízhelyzet idején a kormány által tanúsított hanyagságról és tehetetlenségről”. Mint mondták, eddig öt ilyen területet azonosítottak: a víztározók rossz kezelése, a figyelmeztetések és előrejelzések figyelmen kívül hagyása, ezek késedelmes továbbítása, a szolgálatok nem megfelelő felhasználása és a kommunikációs káosz.
Teljes képet adunk mindarról, ami az elmúlt hét folyamán történt. Természetesen Donald Tusk kormányának reagálására koncentrálunk, mert ő felel a válságkezelésért, neki kell koordinálnia a különböző szolgálatok munkáját. Ami a válságstáb elkötelezettségét illeti, az a benyomásunk, hogy nem az emberek megmentésére vagy a szolgálatok tevékenységének összehangolására van gondjuk – amint az a Jog és Igazságosság kormányzása alatt volt –, hanem Donald Tusk imázsának megmentésére
– idézte Blaszczak szavait a PAP hírügynökség.
A kormány kölcsönöket is felajánlott a súlyos károkat szenvedett városok, települések számára. A konzervatív ellenzék felháborodott a javaslaton.
Kölcsönöket adni árvízkárosultaknak? Ez botrány. Egy programra van szükségünk a Stratégiai Beruházások Kormányalapjától
– mondta Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök.
Képzeljünk el egy helyi közösséget, amely elveszített egy felújított iskolát az árvízben, az áradat lerombolt egy hidat, a szennyvíztisztító nem működik, a helyi tűzoltóság megszűnt és a rendőrség székháza vízben áll. Mit ajánl a kormány? Kölcsönt, jól hallották!
– mondta Morawiecki az X-en közzétett videófelvételen. A volt miniszterelnök szerint az árvízkárosultaknak valódi segítségre és pénzre van szükségük, nem kölcsönre. „Hogyan tudna egy közösség, amely olyan sokat veszített, még több kölcsönt törleszteni, újabb kölcsönért folyamodni? Ez őrültség” – vélekedett. Morawiecki szerint az állam feladata, hogy segítséget és biztonságot nyújtson az állampolgároknak ilyen helyzetekben, nem kölcsönöket.
Több milliárd zlotyt kell biztosítanunk a költségvetésből, és ha kell, egy külön alapot létrehoznunk, ahogyan én tettem a koronavírus-járvány idején. A házak, hidak, iskolák helyreállítása nem várathat magára, az államnak meg kell mutatnia, hogy képes felnőni a feladathoz
– mondta Morawiecki.
Borítókép: Az emberek takarítják házaikat Lengyelországban (Fotó: AFP)
