A döntés azt követően született, hogy Dmitro Kuleba, az azóta lemondott ukrán külügyminiszter nehezményezte a több állam által is megígért Patriotok átadásának késését. A román Legfelsőbb Védelmi Tanács júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Kijevnek adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. Kuleba felszólított minden olyan országot, amely hónapokkal ezelőtt ígéretet tett a Patriot-rendszerek leszállítására, hogy végre szállítsa le azokat. Hozzátette: a késedelmek sokba kerülnek Ukrajnának.
Ukrajna egyébként korábban arra is kérte a NATO-t, lője le az orosz rakétákat és drónokat, hozzon létre légvédelmi pajzsot a területe felett. Volodimir Zelenszkij elnök felhívásait azonban az észak-atlanti szövetség elutasította, megerősítve: nem akar konfliktusba keveredni az Orosz Föderációval. Az ukrán államfő ezután szomszédait, Lengyelországot és Romániát kérte, hogy lőjék le az Ukrajna fölé érkező orosz rakétákat, drónokat.
Mint arra a Maszol erdélyi portál emlékeztetett: Kijev felhívásaira sokáig nem érkezett kedvező választ, sőt Varsó visszautasította azokat. A lengyelek azonban a napokban meggondolták magukat. Lengyelország külügyminisztere, Radoslaw Sikorski a Financial Timesnak adott interjúban beszélt arról, hogy önvédelmi jognak kellene számítania azon orosz rakéták lelövésének, amelyek pályáján látszik, hogy a lengyel légtérbe érhetnek.
Románia egyelőre nem adott választ Kijev kérésére.
Ha Bukarest úgy döntene, hogy lelövi az orosz drónokat és rakétákat Ukrajna felett, azzal kockáztatná a konfliktust Putyin Oroszországával
– mondta ugyanakkor Alexandru Grumaz nyugalmazott tábornok – akit korábban az Egyesült Államokban képeztek ki, hogy segítse Románia integrációját a NATO-ba – az Adevarul portál megkeresésére elmondta: nem hiszi, hogy Lengyelország nyílt konfliktust kockáztatna az Orosz Föderációval. Sikorski kijelentését pedig politikai nyilatkozatnak minősítette a nyugalmazott tábornok. Grumaz szükségtelennek tartja Románia beavatkozását Ukrajna légterében. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez a vita továbbra is nyitott marad.
Egy felmérés szerint a románok 76 százaléka úgy véli, hogy az ukrajnai háború veszélyes Romániára nézve, míg 21,7 százalékuk ezzel ellentétes véleményen van. A megkérdezettek 59,8 százaléka egyetért azzal, hogy Románia több pénzt fordítson a hadseregre az ukrajnai háború miatt, míg 36,6 százalékuk nem ért egyet ezzel.
Borítókép: A pokrovszki régióban elpusztult templom képe, amely immár frontterületté vált az orosz erők rakétacsapását követően az ukrajnai Pokrovszkban 2024. szeptember 6-án. (Fotó: AFP/Anadolu/Patrick Jaracz)
